Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Városok öko-környezetének komplex vizsgálata a Nyugat-Dunántúli régióban
régióban. A terület hidrológiai állapotának jellemzése és az épített környezet vizsgálata”)
a városiasodott területek lefolyását, hordalékmozgását, az erózióveszélyeztetettség és a
vízminőségi viszonyok alakulását elemeztem, és az eredményeket összehasonlítottam a
városkörnyéki, közel zavartalan vízgyűjtők jellemzőivel.
A talajpusztulás és – ennek következtében – a vízfolyásokban megnövekedett hordalékkoncentráció
az egyre szélsőségesebbé váló csapadékesemények tükrében napjainkban
is kiemelt kutatási téma. A városi burkolt felületek megnövekedett lefolyása és a lerövidülő
összegyülekezési idő fokozza a burkolatlan, sőt sokszor növényzetmentes felületek
erózióját, valamint a gyorsabban lecsengő, ám nagyobb árhullámok erőteljesebben rombolják
a vízfolyások medrét és a vízépítési műtárgyakat. Kutatásaim ilyen összefüggésben
is illeszkednek a nemzetközi tudományos élet tendenciáihoz.
A talajpusztulás és hordalékmozgás vizsgálataival kapcsolatban nemzetközi kapcsolatot
építettem ki külföldi kutatói ösztöndíjaim során a „Leibniz Universität Hannover,
Institut für Physische Geographie und Landschaftsökologie” (Hannover, Németország),
továbbá az „Universität für Bodenkultur Wien, Institut für Wasserwirtschaft, Hydrologie
und konstruktiven Wasserbau” (Bécs, Ausztria) intézetekkel.
A nevezett intézmények munkatársai a projekt során is tevékeny szakmai támogatást
nyújtottak, amelynek keretében elkészült egy térinformatikai keretrendszer, mellyel a
városkörnyéki területek eróziója is hatékonyan modellezhető. Az eredményt közös publikáció
is alátámasztja (CSÁFORDI et al.: Soil erosion analysis with the USLE in a small
forested catchment supported by ArcGIS Model Builder. ASLH, közlésre elfogadva).
A projekt keretében beszerzésre került GNSS helymeghatározó eszköz a medermorfológiai
felvételezések, az eróziós nyomvonalak és a lefolyást módosító tereptárgyak bemérésében
is hasznos segítséget nyújtott. A városi és városkörnyéki területek hidrológiai- és
geomorfológiai viszonyaiban bekövetkezett változások így könnyebben elemezhetőbbekké
váltak. A pH- és vezetőképesség-mérő műszert a terepi vízminőségi vizsgálatoknál
hasznosítottuk. Sajnos a lefolyás, a hordalékmozgás és a vízminőség folyamatos regisztrálásához
még több műszerre lenne szükség. A vízállást perces gyakorisággal regisztráló
nyomásszondák, amelyeket a projekt keretében rendeltünk, még nem érkeztek meg.
Kutatásainkba több hallgatót is sikerült bevonni, akik közül Barna Tibor „Erózióveszélyeztetettség
vizsgálata a Rák-patak felső vízgyűjtőjén” címmel szakdolgozatot készített.
Egy – a soproni pilot területen levő – erdősült kisvízgyűjtőről rendelkezésre álló talajpusztulási
modellezési eredményeket dolgozta fel, amely hasznos segítség a városi területekre
potenciálisan érkező hordalék – így a városi hidrológiai állapotok elemzése során is.
A projekt keretében elért eredmények közül legfontosabbnak a már említett térinformatikai
keretrendszer felépítését tartom. Ezen felül fontos következtetésekre jutottunk
a Sopron környéki közel zavartalan erdősült kisvízgyűjtők eróziós és hordalékszállítási
viszonyait, továbbá a város felszíni vízminőségre és csapadékvíz-lefolyásra gyakorolt hatását
illetően.
Ki kell hangsúlyozni, hogy a városi hidrológiai viszonyok (például a projektben
kiemelt Rák-patak vízminősége) csak a vízgyűjtő felső, forrásvidéki területeinek
hordalékképződési folyamatai és vízminősége ismeretében értékelhető megfelelően,
ezért kutatásaim szervesen illeszkednek a városökológiai vizsgálatokhoz.
77