01.03.2013 Views

Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása<br />

mények között is helyt kell állni.<br />

A jövőben a fent részletezett kutatásokat szeretném kibővíteni az erdők és a természetvédelem<br />

kapcsolatrendszerének részletes elemzésére.<br />

A kutatási feltételek jövőbeni megteremtését első sorban hazai és külföldi pályázatok<br />

elnyerésével, illetve az érintett szakmák „piaci” képviselőinek támogatásán keresztül<br />

képzelem el.<br />

Kovács Judit<br />

Végzettség, tanulmányok:<br />

2010-től: PhD tanulmányok - <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetem,<br />

Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok<br />

Doktori Iskola, Sopron<br />

2005-2010: Okleveles erdőmérnöki szak; <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong><br />

Egyetem, Erdőmérnöki Kar<br />

A moszatgombák törzséhez (Oomycota) tartozó Phytophtora nemzetség egyes fajai<br />

jelentős gazdasági károkat okozhatnak a kertészeti, illetve mezőgazdasági termelésben,<br />

míg a nemzetség számos más faja erdei fák jelentős kórokozójaként ismert. Ezek a kórokozók<br />

vízben, illetve talajban élnek, fakultatív szaprotróf életmódot folytatva a növények<br />

gyökereit és föld feletti részeit parazitálják.<br />

A nemzetségbe tartozó, erdei fákat parazitáló fajok között említhetjük meg az alábbi<br />

fajokat: Phytophthora alni, P. cactorum, P. citricola, P. megasperma, P. gonapodydes, és P.<br />

inundata. A Phytophthora fajok által károsított fafajok között szerepel pl. a mézgás éger<br />

(Alnus glutinosa), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és a fekete dió (Juglans nigra)<br />

is. A fertőzés tüneteit a kérgen, a gyökfőnél, a gyökereken, illetve a koronában is láthatjuk.<br />

A koronában a levelek sárgulnak, aprókká válnak, a korona kiritkul. A törzsön jelentkező<br />

tünetek a kéreg repedezése és folyás, maradandó elszíneződés megjelenése.<br />

A fi toftórákkal kapcsolatos kutatás célja a nemzetségbe tartozó fajok előfordulásának<br />

feltárása erdei ökoszisztémákban: a fajok morfológiai és molekuláris jellemzése, fi logenetikai<br />

elemzése, erdővédelmi szerepüknek és a védekezés lehetőségének megismerése.<br />

A munka során a fertőzésre jellemző tüneteket mutató állományokban a fák egészségi<br />

állapotát értékeljük, majd kéreg- és talajmintát veszünk, melyből kitenyésztjük a kórokozót,<br />

és morfológiai és molekuláris módszerekkel azonosítjuk. A kutatás egy másik<br />

területét képezi a természetes vízfolyások vizének vizsgálata. A folyóvizek, amellett,<br />

hogy erdővédelmi szempontból veszélyt nem jelentő fajok élőhelyei is, kulcsfontosságúak<br />

lehetnek a jelentősebb fertőzések terjedése szempontjából is. A vizsgálat célja a<br />

természetes vízfolyásokban előforduló fajok megismerése, és a fajösszetétel esetleges<br />

szezonalitásának vizsgálata. Az izolátumok gyűjtése a vizekbe helyezett levélcsapdák<br />

segítségével történik.<br />

A gyűjtött izolátumok erdővédelmi szerepét, és a lehetséges védekezési módok sikerességét<br />

mesterséges fertőzési kísérletekkel vizsgáljuk.<br />

A kutatási terület a TÁMOP 4.2.1/B projekt „Az erdővédelem komplex rendszere: kölcsönhatások<br />

a gazdanövény - növényevő rovarok - természetes ellenségek kapcsolatain<br />

25

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!