Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása<br />
mények között is helyt kell állni.<br />
A jövőben a fent részletezett kutatásokat szeretném kibővíteni az erdők és a természetvédelem<br />
kapcsolatrendszerének részletes elemzésére.<br />
A kutatási feltételek jövőbeni megteremtését első sorban hazai és külföldi pályázatok<br />
elnyerésével, illetve az érintett szakmák „piaci” képviselőinek támogatásán keresztül<br />
képzelem el.<br />
Kovács Judit<br />
Végzettség, tanulmányok:<br />
2010-től: PhD tanulmányok - <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetem,<br />
Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok<br />
Doktori Iskola, Sopron<br />
2005-2010: Okleveles erdőmérnöki szak; <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong><br />
Egyetem, Erdőmérnöki Kar<br />
A moszatgombák törzséhez (Oomycota) tartozó Phytophtora nemzetség egyes fajai<br />
jelentős gazdasági károkat okozhatnak a kertészeti, illetve mezőgazdasági termelésben,<br />
míg a nemzetség számos más faja erdei fák jelentős kórokozójaként ismert. Ezek a kórokozók<br />
vízben, illetve talajban élnek, fakultatív szaprotróf életmódot folytatva a növények<br />
gyökereit és föld feletti részeit parazitálják.<br />
A nemzetségbe tartozó, erdei fákat parazitáló fajok között említhetjük meg az alábbi<br />
fajokat: Phytophthora alni, P. cactorum, P. citricola, P. megasperma, P. gonapodydes, és P.<br />
inundata. A Phytophthora fajok által károsított fafajok között szerepel pl. a mézgás éger<br />
(Alnus glutinosa), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és a fekete dió (Juglans nigra)<br />
is. A fertőzés tüneteit a kérgen, a gyökfőnél, a gyökereken, illetve a koronában is láthatjuk.<br />
A koronában a levelek sárgulnak, aprókká válnak, a korona kiritkul. A törzsön jelentkező<br />
tünetek a kéreg repedezése és folyás, maradandó elszíneződés megjelenése.<br />
A fi toftórákkal kapcsolatos kutatás célja a nemzetségbe tartozó fajok előfordulásának<br />
feltárása erdei ökoszisztémákban: a fajok morfológiai és molekuláris jellemzése, fi logenetikai<br />
elemzése, erdővédelmi szerepüknek és a védekezés lehetőségének megismerése.<br />
A munka során a fertőzésre jellemző tüneteket mutató állományokban a fák egészségi<br />
állapotát értékeljük, majd kéreg- és talajmintát veszünk, melyből kitenyésztjük a kórokozót,<br />
és morfológiai és molekuláris módszerekkel azonosítjuk. A kutatás egy másik<br />
területét képezi a természetes vízfolyások vizének vizsgálata. A folyóvizek, amellett,<br />
hogy erdővédelmi szempontból veszélyt nem jelentő fajok élőhelyei is, kulcsfontosságúak<br />
lehetnek a jelentősebb fertőzések terjedése szempontjából is. A vizsgálat célja a<br />
természetes vízfolyásokban előforduló fajok megismerése, és a fajösszetétel esetleges<br />
szezonalitásának vizsgálata. Az izolátumok gyűjtése a vizekbe helyezett levélcsapdák<br />
segítségével történik.<br />
A gyűjtött izolátumok erdővédelmi szerepét, és a lehetséges védekezési módok sikerességét<br />
mesterséges fertőzési kísérletekkel vizsgáljuk.<br />
A kutatási terület a TÁMOP 4.2.1/B projekt „Az erdővédelem komplex rendszere: kölcsönhatások<br />
a gazdanövény - növényevő rovarok - természetes ellenségek kapcsolatain<br />
25