Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Kutatások</strong> a <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetemen<br />
4. A szerszám forgácsolás során az alátámasztott munkadarabot lengésbe hozza, mely<br />
viszonylag gyorsan csillapodik. Ezen önlengés frekvenciája (esetünkben 400 Hz)<br />
független, amplitúdója azonban erősen függ a lefogás módjától. A kitérés körgumis<br />
vákuumos lefogásnál a legnagyobb, merev lefogásnál a legkisebb.<br />
5. Az önlengés fellépésének egyik következménye az, hogy a szerszám azon fordulatszámai<br />
esetén, ahol az élek ütési frekvenciájának egész számú többszöröse az önlengés<br />
frekvenciája, fellép az a jelenség, hogy az egyik lapka alig mar bele az anyagba.<br />
Emiatt a megmunkált felület rosszabb minőségű lesz.<br />
Ez utóbbi megfi gyelést külön érdesség méréssel támasztottam alá.<br />
Összegzésképpen javaslatokat fogalmaztunk meg technológiai paraméterek és lefogási<br />
módok alkalmazására.<br />
Egyirányú és ellenirányú forgácsolás vizsgálata CNC megmunkáló központokon<br />
Az első kutatási eredmények sok érdekességgel szolgáltak, kirajzolódtak belőlük a fő<br />
törvényszerűségek. Általában elmondhatjuk, hogy vákuumos lefogásnál többnyire nagyobb<br />
erőösszetevők jelennek meg egyen és ellenirányú forgácsolás esetén a szerszámsebesség<br />
függvényében.<br />
Az előtolási sebességet növelve elmondhatjuk, hogy vákuumos és merev lefogásnál radiális<br />
erőket vizsgálva egyen és ellenirányú forgácsolás esetén közel azonosak az érőértékek.<br />
Ezzel szemben tangenciális erők esetén vákuumos lefogásnál az ellenirányú forgácsolás<br />
értékei az előtolási sebesség növelésével lényegesen alacsonyabb, mint az egyen<br />
irányúé, míg merev lefogásnál ez fordított.<br />
A lényegre kitérve tehát a felületi érdességet vizsgálva egyértelműen jellemző az, hogy<br />
összehasonlítva a merev és vákuumos lefogást a merev lefogás jobb felületet generál akár<br />
a szerszámsebesség vagy az előtolási sebesség függvényében<br />
Vákuum lefogás általános vizsgálata CNC megmunkáló központokon<br />
Jelen téma új feladat az ipar területén, nagyon fontos, mivel a munkadarab lefogása a<br />
megmunkálási pontosságra nagy hatással van. A mérések jól mutatják, hogy meglehetősen<br />
nehéz általános törvényszerűséget kimondani. Köszönhető mindez annak, hogy nem<br />
egy egyszerű felületérintkezésről van szó, hanem egy kombinált, részben rugalmas lefogó<br />
rendszerről.<br />
A mérési sorozatok jól mutatják a tömítőgumi tapadási súrlódási, és csúszási súrlódási<br />
együtthatók viszonyának megfordulását, nem klasszikus értelmű (Newtoni) súrlódásról<br />
van szó. A leszakító vizsgálatok helyesen mutattak rá, hogy a teljes lefogási terület nem<br />
tekinthető vákuumterületnek, hanem érdesség, fafaj függvényében eltérő.<br />
Az ipar számára néhány egyértelmű javaslat a kutatómunka eredményeiből tehető:<br />
1. A CNC gépek üzemeltetésénél a vákuumrendszert tisztán kell tartani a vákuum<br />
előírt értéke érdekében<br />
2. Tömítő gumiként mindig csak a megfelelő profi lú alkalmazható<br />
3. Az NC fi le-ok írásánál ügyelni kell arra, hogy az anyag forgácsolási megkezdése ne jelentsen<br />
túl nagy lökésszerű igénybevételt, különben növeljük az elmozdulás veszélyét<br />
4. Legkiemelkedőbb javaslatunk, hogy a lefogó felületeket célszerű csiszolóvászonnal<br />
bevonni, ha lehetséges, a jelentékeny tapadás növelés érdekében<br />
A lehető legtöbb vákuumszigetet kell kialakítani bonyolult, tagolt alkatrészeknél.<br />
Korszerű nagy tudású CAD-CAM szoftverek alkalmazása a faiparban<br />
Nagy utat járt be a technika, míg elérte azt a fejlettségi szintet, hogy lehetővé váljék egy<br />
246
Change language