Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása<br />
szükség van állapotuk felmérésére, természetességük értékelésére és a természetességet<br />
veszélyeztető tényezők vizsgálatára. A fenti cél érdekében a Pannonhalmi-dombság, a<br />
Tolnai-hegyhát, a Tétényi-fennsík és a Cserhát területén a gyepektől az erdőtársulásokig<br />
különböző szukcessziós stádiumban lévő, valamint különböző kezelésű mintaterületeken<br />
kvadrátokat jelöltünk ki. Az összesen 142 kvadrátban cönológiai felvételt készítettünk,<br />
valamint a szukcessziós és vegetációdinamikai folyamatok vizsgálatához rétegzett mintavétellel<br />
talajmintát vettünk. A kutatás során felmértük a száraz gyepeket veszélyeztető<br />
özönfajokat, a természetvédelmi szempontból értékes taxonokat, valamint új adatokkal<br />
járultunk hozzá dinamikájuk és védelmi lehetőségeik ismeretéhez.<br />
A kutatások eredményei az egyetemi oktatás keretében pl. az oktatási anyagok aktualizálása<br />
során közvetlenül hasznosulnak. Nemcsak a konkrét eredmények használhatók<br />
fel, hanem az elérésük során kialakított módszerek, tapasztalatok segítenek a szakdolgozatot,<br />
diplomamunkát készítő hallgatók szakmai vezetésében. Előnyös, ha az oktatás és a<br />
kutatás nem különül el, hanem kölcsönösen segíti egymást.<br />
A kutatási eredmények a különböző publikációk (előadások, cikkek, könyvek) révén a<br />
szűkebb szakmai és tágabb érdeklődő közönség számára is hozzáférhetővé tette a vizsgálatokkal<br />
kapcsolatos információkat.<br />
Az inváziós fajokhoz és a száraz gyepekhez, azok cserjésedésének, erdősödésének témaköréhez<br />
fűződő eredmények a jövőbeli természetvédelemi kezelések, beavatkozások<br />
számára nyújt hasznosítható információkat és tudományos alapot.<br />
Publikációk:<br />
ZAGYVAI G. (<strong>2012</strong>): Orgona. In: CSISZÁR Á. (<strong>szerk</strong>.): Inváziós növényfajok Magyarországon.<br />
<strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetem Kiadó. Sopron. 201-266 pp.<br />
UDVARDY L. – ZAGYVAI G. (<strong>2012</strong>): Bálványfa. In. CSISZÁR Á. (<strong>szerk</strong>.): Inváziós növényfajok<br />
Magyarországon. <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetem Kiadó. Sopron. 133-138 pp.<br />
BARTHA D. – CSISZÁR Á. – ZSIGMOND V. – ZAGYVAI G. (<strong>2012</strong>): Fehér akác. In: CSISZÁR Á. (<strong>szerk</strong>.):<br />
Inváziós növényfajok Magyarországon. <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetem Kiadó. Sopron.<br />
127-132 pp.<br />
CSISZÁR Á. – KORDA M. – SCHMIDT D. – ŠPORČIĆ D. – TELEKI B. – TIBORCZ V. – ZAGYVAI G. –<br />
BARTHA D. (<strong>2012</strong>): Néhány inváziós és potenciálisan inváziós neofi ton allelopátiás hatásának<br />
vizsgálata. Botanikai Közlemények. (megjelenés alatt)<br />
Összefoglalás – Az allelopátia egyes adventív növényfajok inváziós sikerében jelentős szerepet<br />
tölthet be, ezért jelen vizsgálat néhány, Magyarországon inváziós, illetve potenciálisan<br />
inváziós neofi ton allelopátiás potenciáljának megállapítását tűzte ki céljául. A vizsgálat során<br />
tizennégy fás szárú és húsz lágyszárú, adventív növényfaj juglon-indexe került meghatározásra<br />
a SZABÓ (1999) által leírt módszer szerint, amely az ismeretlen allelopátiás potenciálú<br />
növényfajból készített kivonat hatását a juglonéval hasonlítja össze a fehér mustár (Sinapis<br />
alba L.) tesztnövény csírázási százalékára, gyökér- és hajtáshosszúságára nézve. A kutatás<br />
eredményeként bebizonyosodott, hogy a vizsgált adventív növényfajok mindegyike rendelkezik<br />
kifejezett vagy kevésbé kifejezett allelopátiás potenciállal, a magasabb koncentrációjú<br />
kivonatok (5 g szárított növényi anyag 100 ml desztillált vízben kivonva) esetén csaknem<br />
mindegyik faj juglon-indexe közelít az 1-hez vagy meghaladja azt, vagyis hatása a juglonéhoz<br />
közelít, vagy azét felülmúlja. A juglon-indexet tekintve különösen kiemelkedő a kínai alkör-<br />
61