Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A regionális fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése<br />
1. A tulajdonságok megtartása mellett és egy ún. „lélegző felület” kialakítása révén szabályozott<br />
körülmények között biztosíthatóvá váljon - három hulladék anyag felhasználásával<br />
- a páraátbocsájtás, mely így egy intelligens termék előállítását teszi lehetővé.<br />
2. A gipszkötésű kompozit termék tűzállósága közvetlen vegyszer alkalmazása nélkül<br />
is megoldható legyen.<br />
3. A gipszkötésű kompozit nem réteges felépítésű, hanem egy teljes keresztmetszetben<br />
homogén, intelligens (lélegző) lap<strong>szerk</strong>ezettel rendelkezzen.<br />
Nemzetközi viszonylatban az egyszintes házak, mint egy 75-80%-ban faanyag felhasználásával<br />
készülnek, fokozott mértékben alkalmazva a legkülönbözőbb un. faalapú kompozit<br />
lemezeket, úgy mint rétegeltlemez (Plywood), forgácslap (Particleboard), irányított elrendezésű<br />
forgácsokkal készült lapok (Oriented Strand Board = OSB), közepes sűrűségű farostlemez<br />
(Medium Density Fiberboard = MDF), rétegelt furnérfa (Laminated Veneer Lumber<br />
= LVL), stb. Az elmúlt évtizedben azonban növekvő érdeklődés tapasztalható a szervetlen<br />
kötésű lemezek iránt is, azaz a gipsz-, cement kötésű fa- és rost kompozitok irányában.<br />
Ennek elsődleges oka a falemezekkel szemben kedvezőbb tűzállósági tulajdonságukban<br />
keresendő. A <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetem, Fa- és Papíripari Technológiák Intézetében<br />
régóta behatóan foglalkozunk a szervetlen kötésű kompozitokkal, különös tekintettel<br />
a gipszkötésű lap-és formatest rostkompozitokkal kapcsolatos kutatási feladatok megoldásán.<br />
Az utóbbi időben sokoldalú kutatómunka folyt cellulózbázisú másodnyersanyagok, elsősorban<br />
cellulóz- és papírgyári rostiszap és gipsz rostlemez és formatestek céljára történő<br />
hasznosításával kapcsolatosan. Kutatómunkánk során lehetőség szerint közös felhasználási<br />
területet kívántunk találni három melléktermék, a rostiszap, precipitált mésziszap és<br />
füstgág-gipsz számára. Összefoglaló munka ezen a területen nemzetközi viszonylatban sem<br />
született, melynek eredményeképpen – a fenti három melléktermék másodnyersanyagként<br />
történő közös hasznosítására – gipszkötésü rostlemez céljára javaslattal éltek volna.<br />
A kutató munkába bevonásra került egy PhD hallgató, aki környezeti ökológiával és<br />
„Környezettudatos fogyasztói magatartás alakítása és a fa- és bútoripari termékek iránti<br />
attitüd feltárása” c. PhD értekezését időközben sikerrel megvédte.<br />
A korábbi években a téma felvetésének elő kísérletei során Maruli H. SIMATUPAN a Hamburgi<br />
Egyetem világhírű kutatója vett részt.<br />
Projekt eredményei:<br />
• részletes szakirodalmi elemzésnek vetettük alá az eddig ismert gipszkötésű kompozit<br />
eljárásokat, új eddig még nem alkalmazott gyártás technológia kidolgozása érdekében.<br />
• felmértük a meglévő cellulóz- ill. papírgyáraink esetében a keletkező mindenkori<br />
hulladék bázist, különös tekintettel a felhasználás céljára kiszemelt rostiszap menynyiségére<br />
• kísérletet végeztünk rostiszap, precipitált mésziszap és gipsz alapanyag felhasználásával<br />
egy homogén lap<strong>szerk</strong>ezet kialakítása céljából, melynek alapján biztató eredmény<br />
született.<br />
1. Rostiszap általános tulajdonságainak meghatározása<br />
• A szárazanyagtartalom 35,3%-os határértéknek adódott, mely egyfajta előnyt jelent.<br />
• A ligninszármazék tartalom (8,4%) egy rost-cement szuszpenzió esetén kedvező<br />
terülési feltételek kialakulását segítheti elő, hasonlóan a ligno-szulfonátokhoz.<br />
285
Change language