Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Kutatások</strong> a <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetemen<br />
Kutatási területek:<br />
• Mobiltelefonos fűrészáru felvevő és nyilvántartó rendszer 2010<br />
• Fűrészüzemek hatékonyságának vizsgálata 2007-2010<br />
• Új minőségmegóvó módszer kidolgozása fülledékeny faanyagokhoz. INNOREG<br />
2006-2007<br />
• Az Innovációs és technológiai Központ biomassza fűtőművéhez kötődő faipari melléktermék<br />
hasznosítás logisztikai rendszere. Zala Megyei Innovációs Központ 2004<br />
• Anyagtakarékos és környezetbarát vágási technológiák kidolgozása természetes fa és<br />
falemezek vágására c. OTKA 2001-2004<br />
• Természetes fa vágásterméket gyártó gép és technológia szabadalom 1995-2000<br />
• Fenyő és lombos faanyagok felfűrészelésének optimalizálása 1985-1995<br />
• Fűrészüzemi készlet-nyilvántartási rendszer tervezése 1981-1985<br />
Kutatásaimat három területen végeztem: vizsgáltam a fűrészüzemek értékkihozatal<br />
növelésének lehetőségeit, új technológiai eljárások bevezetését, és a fűrészüzemi munka<br />
hatékonyságának növelését.<br />
A fűrészüzemi értékkihozatal növelésére irányuló kutatások<br />
Kidolgoztam az értékkihozatal növelésére, a „Szerzői Jogvédő Hivatal”-nál 463388<br />
kódszámon bejegyzett, fenyő és lombos faanyagok felfűrészelésének optimalizálására<br />
olyan modellt, amely a Magyarországon alkalmazott technológiák mellett is biztosítja az<br />
optimalizációs számítások elvégzését, az adatok feldolgozását. A modellt fenyő fafaj mellett<br />
lombos fafajra is elkészítettem, amely azért jelentős, mert eddig még lombos fafajra<br />
nem készültek hasonló eljárások, mivel a lombos faanyagok feldolgozása sokkal szerteágazóbb.<br />
A modellt a gyakorlatban öt erdőgazdaság vette át fűrészüzemi hasznosításra,<br />
a bevezetés irányítója voltam. A modell segítségével vizsgáltam a beszáradási túlmértváltozás,<br />
a fűrészelési résbőség csökkenés és a rönkosztályozás értékkihozatalt növelő<br />
hatását. Kutatásaimat doktori dolgozatomban foglaltam össze.<br />
Gazdaságmatematikai eljárásokat dolgoztam ki 50 <strong>magyarországi</strong> fűrészüzem adatai<br />
alapján. A fenyő fafajon kívül a legelterjedtebb lombos fafajok nyár, tölgy, bükk, akác és<br />
cser fafajok fűrészipari feldolgozásának költségtényezőit mutattam be, és azoknak, valamint<br />
a termékösszetételnek a költség volumenre gyakorolt hatását vizsgáltam. Feltártam<br />
a fűrészüzemi eredményt befolyásoló tényezők fontosságuk szerinti sorrendjét, meghatároztam<br />
az egyes fafajra jellemző optimális termékösszetételt. Elemzéseimhez korszerű<br />
matematikai módszereket többszörös regresszió-, faktor-, és klaszteranalizist használtam.<br />
A kutatás eredményeit a kandidátusi dolgozatom téziseiben foglaltam össze, amely<br />
több diplomaterv és TDK dolgozat témájául is szolgált.<br />
Új gépek és technológiai eljárások kidolgozására irányuló kutatásomnak az adott aktualitást,<br />
hogy az IARC nemzetközi szervezet megállapításai alapján a fűrészporok a fenol<br />
tartalmú anyagokhoz hasonló besorolást kaptak. Ezért vált fontossá, olyan vágóeszközt<br />
alkalmazása a fűrészszerszámok helyett, amelynél nem keletkezik fűrészpor. Erre irányuló<br />
kutatásaim a fának folyadéksugárral vagy fénysugárral való vágása, vagy különleges<br />
vágóél kialakítású eszközök kifejlesztése. A folyadéksugaras vágás témára elnyertem egy<br />
OTKA-T 35052 pályázatot, amely 2004-ig tartott és kiváló minősítést kapott. A faanyag folyadéksugárral<br />
való vágásnál elért eredményeim alapján felvettek a Hannoverben működő<br />
„Arbeitskreis der Wassertechnologie” szervezetbe és meghívtak az évente kétszer tartan-<br />
260
Change language