Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Kutatások</strong> a <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetemen<br />
előállító rendszer; Grafi t cső grafi tkemencés atomabszorpciós spektrométerhez; mini<br />
VIDAS Blue immunológiai analizátor; Kjeltec 8400 230V 50/60Hz; RTK GPS bázisállomás;<br />
Ez-Guide 500 sorvezető alkalmassá tétele RTK jel vételéhez; Hozam és szemnedvesség<br />
mérő szenzorok arató-cséplőgéphez; Amatron+ , helyspecifi kus kijuttatas vezérlése;<br />
SMS kézi GPS; Szerves szén, nitrogén, kén meghatározó készülék; Vetőgép Kuhn<br />
Maxima 6 soros; Sorelzáró és tőszámszabályozó rendszer Kuhn Maxima vetőgéphez;<br />
Kézi GPS készülék.<br />
A program keretében elsősorban a precíziós növénytáplálás feladatainak kidolgozásával<br />
és fejlesztésével foglalkozom, ilyen módon a projekt keretében beszerzett eszközök<br />
közül a térinformatikai fejlesztéseket lehetővé tevő eszközöket használom. A munka<br />
során termesztett növényeink tápanyagellátása tekintetében mind az on-line, mind az<br />
off -line módszerek fejlesztését célul tűztük ki. Az előbbi elsősorban a fejtrágyázáshoz, az<br />
utóbbi pedig az alaptrágyázáshoz kapcsolódó módszerek fejlesztését jelenti. A kutatási<br />
feladatok elvégzéséhez elengedhetetlen az RTK GPS bázisállomás megléte. A hozammérés<br />
valamennyi precíziós tápanyagellátási feladat megoldásának az alapja, ezért a hozam-<br />
és szemnedvességmérő szenzorok fontos eszközei a munkának. Mind az on-line, mind<br />
az off -line módszerek alkalmazásának az alapja a kijuttatásvezérlő eszközök használata.<br />
A kézi GPS készülékek és az SMS program használata a tervezés és a vezérlés alapja. A<br />
szerves szén, nitrogén és kén meghatározó készülékkel a talajok termékenysége szempontjából<br />
fontos szervesanyag- és tápanyagellátottsági paramétereket követjük nyomon<br />
Jelenleg futó Ph.D hallgatói témák:<br />
MOGYORÓSI Barbara: A búza lisztminőségének javítása precíziós, nitrogén szenzoros technika<br />
alkalmazásával. Doktori szigorlat: <strong>2012</strong>. 04. 27.<br />
TESCHNER KOVÁCS Zsófi a: Különböző termesztéstechnológiai eljárásokkal termesztett kalászos<br />
gabonák lisztminőségének vizsgálata, Doktori szigorlat előtt<br />
MATUS László: Precíziós gazdálkodási rendszerben végzett cink mikroelem visszapótlás<br />
hatása a kukorica (Zea mays) termés minőségére és a beltartalmi értékmérő tulajdonságaira.<br />
Munkahelyi vita előtt<br />
SCHILLER Ottília: Az ökológiai tényezők hatásainak vizsgálata eltérő éréscsoportú szójafajták<br />
kvantitatív és kvalitatív tulajdonságaira. Doktori szigorlat előtt<br />
PAP Nárcisz: Termésbecslés – módszerek fejlesztése – a precíziós gazdálkodás körülményei<br />
között. Doktori szigorlat előtt.<br />
Külföldi kutatói műhelyeket, kutatókat, akikkel a projektben együtt működtünk:<br />
• Martin GERZABEK, University for Applied Life Sciences Vienna, Austria<br />
• Juraj LESNY, Saint Cyrill and Methodius University Trnava, Slovakia<br />
• Wilfried HARTL; Bioforschung Austria<br />
A szenzoros vizsgálatokon alapuló elemzésekből sikerült kidolgozni a tápanyag viszszapótlási<br />
technológiák fejlesztés keretein belül a fejtrágyázás optimális technológiáját.<br />
Meghatároztuk azokat összefüggéseket, amelyek a precíziós gazdálkodás keretében<br />
megvalósíthatók lehetnek a tápanyag visszapótlási rendszer és a búza termésmennyisége<br />
és minősége között. Különös fi gyelmet fordítottunk a sikérminőség és a sütőipari<br />
érték alakulásának vizsgálatára. A kapott eredmények összhangban vannak a korábbi<br />
mérésekkel, miszerint az elsősorban a vegetatív fejlettséget leíró NDV index gyakran<br />
170