Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása
eszközök (ellenőrző lista, valamint képzést fejlesztő tananyagok) kifejlesztését végeztük el.
A kutatás célja a külfejtéses bányászat hatásterületét, célzottan a természetmegőrzési
követelmények szempontjából jelentős hatótényezők hatótávolságát befolyásoló tényezők
feltárása, rendszerezése, és a hatások előrejelzését támogató ellenőrző lista kifejlesztése
volt. A kutatás alapvető módszereként a kiválasztott bányaterületeken érvényesülő
hatásfolyamatok helyszíni (terepi vizsgálatok illetve a korábbi, valamint az e projekt keretében
célzottan elvégzett légi fényképezés szimultán kiértékelésére alapozott) vizsgálatát
alkalmaztuk. A hatótényezők, hatótávolságok és következmények azonosításában
és értékelésében kiemelt hangsúlyt kapott a szakértői véleményezés alkalmazása, amelyben
a szakirodalmi közlések, valamint a konkrét helyszínek korábbi és jelen állapotának
vizsgálati eredményei kerültek összevetésre.
A kutatásban résztvevő munkatársak:
• BERKI Imre CSc (Környezet- és Földtudományi Intézet, Ökológia Tanszék).
• GRIBOVSZKI Zoltán PhD (Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet).
• POLGÁR András PhD (Környezet- és Földtudományi Intézet, Környezetvédelmi Tanszék).
• SZABÓ Katalin PhD hallgató (Környezet- és Földtudományi Intézet, Környezetvédelmi
tanszék, témavezető: Dr. PÁJER József ).
A kutatómunkához kapcsolódóan 1 szakdolgozati és 2 diplomatervezői feladat került
kiadásra, ezek a kutatás időszakában eredményes kidolgozásra és megvédésre kerültek. A
témakörben egy phd téma kidolgozása kezdődött meg 2011-ben. Az elméleti eredmények
alapján a környezetmérnöki MSc szakunkon választható tantárgyat indítottunk, melyet
2011-ben 10 hallgató teljesített. E tantárgy gyakorlati feladataként a hallgatók oktatói irányítás
mellett egy-egy bánya állapotfelmérését végezték el.
A kutatás alapvetően 5 éves visszatérési idejű ismételt vizsgálatokra, célzottan elvégzett
légi fényképezés és helyszíni adatgyűjtés alkalmazására alapoztuk. A kutatás 20 kijelölt
mintaterülethez kapcsoltan történt, de célzott vizsgálatokat végeztünk más bányák
területén (így pl. Szlovákiában) is. A kutatás során a mintaterületek egy része esetében
teljes körű állapotfelvételi dokumentáció (8 bánya), valamint hidrológiai állapotfelmérési
dokumentáció (16 bánya) készült.
Eltérő hatásjellemzőik alapján 8 hatásfolyamat típust azonosítottunk a 2 technológiai
(száraz/vizes), a 2 intenzitási (extenzív/intenzív) ill. a 2 bányakörnyezeti
(természetközeli/mezőgazdasági) változat kombinációi szerint. A bekövetkezett változások
alapján kidolgoztuk a hatótényezők jegyzékét (ellenőrző lista), melyhez kapcsoltan
meghatároztuk a potenciális hatótávolságokat és a hatásfolyamatokat befolyásoló tényezőket.
A kutatás további eredménye a Külszíni bányák hatásvizsgálata választható tárgy tananyagának
kifejlesztése, a tárgy meghirdetése és bevezetése az oktatásba.
A kutatási eredmények külszíni bányák létesítésének környezetvédelmi engedélyezése,
valamint a meglévő bányák működésének felülvizsgálata (környezetvédelmi működési
engedélyezés) során hasznosulnak.
33