Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Tóth Gábor<br />
Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana<br />
Végzettség:<br />
2006: PhD, PTE<br />
2002-2005: PTE Földtudományi Doktori Iskola<br />
1999-2002: PTE BTK, történelem szak<br />
1999-2002: PTE TTK, földrajz szak<br />
1995-1999: BDF történelem-földrajz szak<br />
Munkahely:<br />
2001-től NYME TTK Földrajz-és Környezettudományi Intézet;<br />
egyetemi docens<br />
Oktatott tantárgyak:<br />
• Geomorfológiai térképezés<br />
• Európa természetföldrajza<br />
• Természetföldrajz alapjai<br />
• Magyarország nemzeti parkjai<br />
• Természetföldrajzi terepgyakorlat<br />
Kutató-és tanulmányutak:<br />
• rendszeresen: Svájc, Franciaország, Ausztria, Szlovénia<br />
• tanulmányutak: India, Chile, Törökország, Marokkó, Madagaszkár<br />
A TÁMOP 4.2.1/B projektet megelőző kutatói pályázat legfőbb célkitűzése az éghajlati<br />
változásokból adódó környezeti változások vizsgálata volt. Ennek során fi gyeltünk fel<br />
arra, hogy a dunántúli folyók rendkívül érzékeny indikátorai a közelmúlt környezeti változásainak.<br />
Az új projekt keretében azt a célt tűztük ki, hogy egy tipikus kárpát-medencei<br />
folyó működését elemezve új ismereteket szerezzünk az elmúlt 3-400 év környezeti változásairól.<br />
Ehhez a munkához a Mura folyót és annak árterét használtuk „adatrögzítő”<br />
egységként.<br />
A projekt abiotikus és biotikus környezeti alprogramjában többféle vizes környezet<br />
vizsgálata zajlik, melyekhez az árterek geomorfológiai változásai szorosan kapcsolódnak.<br />
Az éghajlati változások legfőbb tendenciája, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek száma<br />
növekszik. Ezzel a változással az abiotikus környezet csak késlelteve és lényegesen<br />
lassabban tudja tartani a lépést. Az árvizek levezetése és az árterek természetes életterének<br />
fenntartása nehezen összeegyeztethető feladatok, melyek Európa szerte kihívás elé<br />
állítják a kutatókat. Számos európai kutatóhellyel ápolunk kapcsolatot (Bordeaux-i Egyetem,<br />
Lausanne-i Egyetem), sőt közös publikációk és konferencia előadások is készültek.<br />
A további kutatói projektek adnak lehetőséget arra, hogy munkánkat még jobban összehangoljuk.<br />
A jelenleg beadott TÁMOP projektben már a két említett egyetemmel együtt<br />
adunk be kutatási programot.<br />
225