Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Kutatások a Nyugat-magyarországi Egyetemen
amelynek központja a Holland Ökológiai Intézet, Heterenben. A vonulás és védelem egyes
speciális kérdéseinek vizsgálatára az EURING nemzeti kutatóintézetekkel és egyetemekkel
együttműködve hosszú távú, átfogó kutatási programokat szervez. Ilyen a Magyar
Madártani Egyesület által koordinált „Actio Hungarica” madárgyűrűző és madárvonulás-kutató
program, valamint a költő populációkat vizsgáló „Constant Eff ort Sites” (CES)
rendszer, illetve a Gdanszki Egyetem által irányított, a dél-kelet-európai madárvonulási útvonalakat
vizsgáló „South-East European Bird Migration Research Network”. Kutatásaim
mindhárom programnak részei.
A pályázat keretében kerültek beszerzésre digitális mérlegek, távcsövek, függönyhálók
és terepi laptopok. A mérlegekkel a Sumonyi és Tömördi Madárvonulás-kutató Állomásokon
0,1 g pontossággal mérjük a madarak testtömegét, függönyhálókkal fogjuk be a
madarakat. A távcsövekkel faunisztikai megfi gyeléseket végezünk, a laptopokat a terepi
adatrögzítésre használjuk.
A kutatás keretében, vagy ahhoz kapcsolódva készült/készülő PhD és TDK dolgozatok,
diplomamunkák:
GYIMÓTHY Zsuzsanna: A vörösbegy (Erithacus rubecula) őszi vonulása Magyarországon
(NymE-PhD dolgozat)
MÁTRAI Norbert: A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) vonulásának genetikai vizsgálata
(SZIE-készülő PhD dolgozat)
HITTALLER Anna: A fekete rigó (Turdus merula) őszi vonulásának dinamikája és biometriai
jellemzői Tömördön. TDK dolgozat, OFKD 2010, különdíj
HORVÁTH Renáta: A citromsármány (Emberiza citrinella) őszi vonulásának dinamikai
vizsgálata a tömördi Nagy-tónál. NymE TTK, 2012, szakdolgozat
A projekt új tudományos eredményei:
1. Kimutattuk, hogy a madarak vonulásában bekövetkező változások nagyban függenek a
fajok migrációs stratégiájától. A rövid és közép távú vonulók gyorsabban tudnak adaptálódni
a megváltozott környezeti feltételekhez, mint az erősebb genetikai szabályozás
alatt álló hosszú távú vonuló fajok.
2. Bizonyítottuk, hogy a nyitott fészkű, rövid távú vonuló madárfajok (pl. Erithacus
rubecula, Sylvia atricapilla), állománya tovább növekedhet, ha a globális klímaváltozás
nem jár együtt a szélsőséges, viharos időjárási helyzetek gyakoriságának növekedésével
a költési időszakban.
3. Kimutattuk, hogy ha tovább növekszik a nyári szárazság, akkor a hosszú távú
vonuló, vizes élőhelyekhez kötődő, táplálékspecialista fajok (pl. Acrocephalus
schoenobaenus) még veszélyeztetettebbek lesznek, állományuk drasztikus csökkenésére
lehet számítani.
4. A nádiposzáta fajok egyes évekre jellemző átlagos szárnyhossza, testtömege és kondíciója,
valamint a hőmérséklet és csapadék között szignifi káns korrelációt nem tapasztaltunk.
5. A rövid és hosszú távú vonuló madárfajoknál nem tudtuk kimutatni az őszi vonulás
szignifi káns trendjét sem a vonulás korábbra sem későbbre tolódásában.
6. Genetikai vizsgálatokkal bizonyítottuk, hogy a hazai nádirigók egy része Dél-Afrikában
telelhet.
194