Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana
calibrated capillaries, and sugar concentration was measured with hand refractometers.
Nectar was detected already in fl ower buds and balloon stage fl owers, but the best nectar
producers were the pollen shedding fl owers. In some species (e.g. C. lancasteri) even the
old fl owers, where all anthers have dehisced, maintained nectar secretion, while in others
(e.g. C. kitaibelii) nectar secretion ceased with the end of pollen shedding. Some Cotoneaster
species off ered nectar continuously throughout the day (C. chenkangensis, C. hjelmquistii,
C. kitaibelii and C. lancasteri), while in others (C. halfh ardii, C. lanshangensis) only a
small percentage of fl owers provided nectar for the insects at each sampling time. Mean
daily nectar volumes and sugar concentrations varied in the range of 2.39 to 17.5 μl and 18.0
to 44.6%, respectively. Nectar sugar values, which take into account both the quantity and
quality of nectar, were the lowest in C. lanshangensis and the highest in C. kitaibelii.
In accordance with the data above, large numbers of fl ower visitors were most frequently
observed on the species which provided large volumes of nectar continuously during the
day, especially if this was accompanied by high sugar concentrations, as e.g. in C. lancasteri.
Honey bees were the most regular visitors, but the fl owers of C. kitaibelii were visited by
bumble bees, as well. For bees, the least attractive species were C. lanshangensis and C. halfhardii,
however, in the fl owers of the latter species several ants (Formicidae) were observed.
The present study confi rms that insect attraction depends on a number of factors, including
the amount and sugar concentration of nectar, as well as the pattern of nectar presentation.
Our data provide further evidence for the variability in the nectar producing capacity even
within a single genus.
FARKAS Ágnes – FILEP Rita – BENCSIK Tímea – SCHEIDNÉ NAGY TÓTH Erika (2012): Összehasonlító
szövettani vizsgálatok Cotoneaster taxonok nektáriumstruktúrájára vonatkozóan.
XIV. Magyar Növényanatómiai Szimpózium, Pécs, szeptember 28., Program és
összefoglalók, 63.old.
Összefoglaló – A Rosaceae családba tartozó madárbirs (Cotoneaster) nemzetség lombhullató
és örökzöld cserjéket foglal magába, melyek Eurázsia mérsékelt övi területein és Észak-
Afrikában elterjedtek. Hazánkban is gyakran ültetik őket kertekben, parkokban és utak
mentén, hiszen levelük, viráguk és termésük egyaránt díszítő értékű. A madárbirs taxonok
méhészeti értékét a pollenkínálat és a virágok méretéhez képest bőséges, magas cukortartalmú
nektárprodukció adja. Jelen munkában a nektárt kiválasztó mirigy szerkezetét mutatjuk
be több éves vizsgálataink alapján, kitérve a kvalitatív és kvantitatív jellemzők nemzetségen
belüli változatosságára.
Több mint 20 madárbirs fajról gyűjtöttünk virágmintákat a Vácrátóti Botanikus Kertben
2007, 2010 és 2011 tavaszán. A strukturális vizsgálatokhoz a mintákat felszálló alkoholsorozatban
víztelenítettük, majd műgyantába (Technovit 7100) ágyaztuk. A 10 μm vastagságú
metszeteket toluidinkékkel festettük. A preparátumokról NIKON ECLIPSE 80i mikroszkóppal,
SPOT Basic 4.0 szoftverrel felvételeket készítettünk, a nektárium kvantitatív
jellemzőit az Image Tool 3.0 programmal mértük. A mirigy felszínét paraformaldehides
fi xálást, víztelenítést, kritikus ponton szárítást és aranyozást követően JEOL JSM-6300
ASID-4 scanning elektronmikroszkóppal tanulmányoztuk.
A madárbirs fl orális nektáriuma automorf, a vacoköböl adaxiális felszínét béleli a magház
és a porzók eredése között. Az epidermiszsejtek longitudinális mediális síkban szemlélve
négyzet vagy téglalap alakúak. A nektárt kiválasztó sztómák zárósejtjei a bőrszöveti
sejtekkel egy szintben helyezkednek el, mezomorf típusúak; vagy enyhén besüllyedtek,
xeromorfak. Az epidermisz alatt húzódó glanduláris szövet 3-4 sejtsorba rendeződő apró,
izodiametrikus sejtekből áll. Beljebb haladva nagyobb méretű, világosabbra festődő sejtek
211