Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

More documents

Recommendations

Info

Kutatások a Nyugat-magyarországi Egyetemen elektrokémiai redukálásának kutatása, az elektródreakciók mechanizmusának és kinetikájának felderítése. Di- és polinitrátok szelektív redukálásának hasznosítása új gyógyszertechnológiák kidolgozásában (tesztoszteron-propionát). Elsőként alkalmaztam elektrokémiai módszert a szteránvázon egymástól távol elhelyezkedő kémiai csoportok közötti kölcsönhatások létezésének bizonyítására (téren keresztül terjedő eff ektus). Nehézvegyipari Kutatóintézet, Veszprém: Több mint 60 triazin-vázas új, potenciális növényvédőszer hatóanyagot szintetizáltam (szerződés titkosítási záradékkal a CIBA- GEIGY A.G.-vel). Az MTA Műszaki Kémiai Intézet, Veszprém: Új, potenciális növényvédőszerek szintézise, enzimreakciók vizsgálata nemvizes közegben, természetazonos aromaanyagok előállítása. Erdőmérnöki Kar, Kémiai Intézet, Sopron: Kutatási területeim interdiszciplináris jellegűek, az élő fához, a környezet kémiájához és a faanyaghoz kapcsolódnak. A növényi sejtek stresszre adott válaszai egyes kémiai komponensek minőségi és mennyiségi spektrumának, illetve aktivitásának változásaiban is megmutatkoznak. Ezek a változások közvetve jellemzik a növényi stresszt, jelzőmolekulák (biomarkerek). Vizsgálatukon keresztül a stressz folyamatok nyomon követhetők, az egyedek fi ziológiás állapota felmérhető még a szemmel érzékelhető leromlás észlelése előtt. Ezáltal lehetővé válik a növény-környezet kapcsolatok modellezése, a várható hatások előrejelzése, lehetőség nyílik a megfelelő megelőző stratégiák kidolgozására. Fentiekre alapozva NÉMETH Zsolt Istvánnal, majd doktoranduszokkal és TDK-s hallgatókkal együttműködve új kutatási területet honosítottam meg a Kémiai Intézetben. Az erdei fák élettani folyamatainak molekuláris szintű tanulmányozása során nemzetközileg is jegyzett eredményeket értünk el a gesztesedés, a színes fahibák kialakulása növénykémiai és biokémiai folyamatainak leírásával, a stressz és a növényi rezisztencia kérdéskör fontos elemeinek és az erdei fák járulékos anyagai szerepének tisztázásával egyes erdei fák és a környezet kölcsönhatásaiban. A fenti kutatási témák és az elért eredmények kellő alapot biztosítottak a TÁMOP 4.2.1/B projekt keretében megvalósuló komplex városökológiai kutatásokban való aktív részvételemre, a kutatások szervezésére és irányítására, az altéma vezetésére. A kutatási területek jól illeszkednek a nemzetközi tendenciákhoz. Az urbanizáció felgyorsulása az elmúlt évtizedek egyik jellemzője volt és az marad a jövőben is. A városok növekedésével, lakosaik számbeli gyarapodásával a város/lakosság kölcsönhatások egyre hangsúlyosabban fognak jelentkezni. A városökológia valós politikai kérdésként való megjelenése is meg fogja követelni a kérdés természettudományos alapokon nyugvó tanulmányozásának kiterjesztését is. A projektben beszerzett műszerek: UV-VIS-IR-spektrofotométer, a szén-monoxid és a nitrogén-oxidok imisszióját mérő műszerblokk. Kutatásba bevont fi atal kutatók: Dr. RAJCZI Eszter, Dr. RÁKOSA Rita, Dr. RÉTFALVI Tamás, BADÁCZY Dorottya, CSÁFORDI Péter, EREDICS Attila, KOCSIS Ramóna, PÉCSI János, SZABÓ Piroska, GUTTMANN Eszter, IMRIK Petronella, TÖRÖK Ádám, HORVÁTH Eszter. 66
Városok öko-környezetének komplex vizsgálata a Nyugat-Dunántúli régióban Együttműködő külföldi kutatóhelyek: • Université de Pau et des Pays de l’Adour-Mont de Marsan (Prof. Dr. Bertrand CHARRIER) • Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség, Csíkszereda • Aqua Nova Hargita Kft., Udvarhelyi Vízmű és Víztisztító Állomás Publikációk: ALBERT, L. – NÉMETH, ZS. I. – VARGA, SZ. (1998): The eff ect of heat shock on the formaldehyde cycle in germinating acorns of European turkey oak. Acta biol hung 49 (2-4): 363-368. IF 0,291. ALBERT L. – NÉMETH ZS. I. – BARNA T. – VARGA SZ. – TYIHÁK E. (1998): Measurement of endogenous formaldehyde in the early development stages of European turkey oak (Quercus cerris L.). Phytochem anal 9: 227-231. IF 0,912. ALBERT L. – NÉMETH ZS. I. – HALÁSZ G. – KOLOSZÁR J. – VARGA SZ. – TAKÁCS L. (1999): Radial Variation of pH and Buff er Capacity in the Red-heartwooded Beech (Fagus sylvatica L.) Wood. Holz als roh- und werkstoff 57: 75-76. IF 0,256. SZAKÁCS-SCHMIDT A. – ALBERT L. – KELEMEN-HORVÁTH I. (1999): Study of enzyme catalyzed polimerization of lactic acid by HPLC and MALDI-MS. Biomed chromatogr 13: 1-2. IF 1,145 3 (3/0) ALBERT L. – HOFMANN T. – NÉMETH ZS .I. – KOLOSZÁR J. – VARGA SZ. – CSEPREGI I. (2003): Radial variation of total phenol contents in Beech (Fagus sylvatica L.) wood with and without red-heartwood. Holz as roh- und werkstoff 61(3): 227-230. IF 0,398. ALBERT, L. – HOFMANN, T. – VISI-RAJCZI, E. – RÉTFALVI, T. – NÉMETH, ZS. I. – KOLOSZÁR, J. – VARGA, SZ. – CSEPREGI, I. (2002): Relationships among total phenol and soluble carbohydrate contents and activities of peroxidase and polyphenol oxidase in red-heartwooded beech (Fagus sylvatica L.). In: Proc. of 7 th European Workshop on Lignocellulosics and Pulp, Turku/Abo, Finnland, 26-29 August, pp 253-256. HOFMANN, T. – RÉTFALVI,T. – ALBERT, L. – NIEMZ, P. (2008): Investigation of the chemical changes in the structure of wood thermally modifi ed within a nitrogen atmosphere autoclave, Wood Re-search 53 (3): 1-14. HOFMANN T. – ALBERT L. – RÉTFALVI T. – VISI-RAJCZI E. – BROLLY G. (2008): TLC analysis of the In Vitro Reaction of Beech (Fagus sylvatica L.) Wood Enzyme Extract With Catechins, Journal of Planar Chromatography 21: 83-88 . IF 1,241 HÁMOR-VIDÓ, M. – HOFMANN, T. – ALBERT, L. (2010): In situ preservation and paleoenvironmental assessment of Taxodiacea fossil trees in the Bükkalja Lignite Formation, Bükkábrány open cast mine, Hungary, International Journal of Coal Geology 81: 203-210. IF 1,924 HOFMANN T. – ALBERT L. – RÉTFALVI T. – FEHÉR S. (2010): HPTLC Investigation of a Ring- Like Discoloration of Pedunculate Oak (Quercus robur L.) Heartwood, Journal of Planar Chromatography 23 (5): 315–319. IF 1,453 RÉTFALVI T. – TUKACS-HÁJOS A. – ALBERT L. – MAROSVÖLGYI B. (2011): Laboratory scale examination of the eff ects of overloading on the anaerobic digestion by glycerol. Bioresource Technology 102: 5270-5275. IF 4,25 VISINÉ RAJCZI, E. – KALICZ, P. – GUTTMANN, E. – IMRIK, P. – ALBERT, L. (2010): Városökológiai kutatások. A Rák-patak vízminőségi változása Sopron belterületén. Nyugat-Dunántúl 67
Page 1:
Kutatások a Nyugat-magyarországi
Page 6 and 7:
TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006
Page 9 and 10:
Előszó 9 Előszó Érdekes dokume
Page 11 and 12:
Kutatások a Nyugat-magyarországi
Page 13 and 14:
Természeti örökségünk örök m
Page 15 and 16: Természeti örökségünk megőrz
Page 27 and 28: Publikációk: Természeti öröks
Page 31 and 32: Publikációk: Természeti öröks
Page 43 and 44: Schmidt Dávid Természeti öröks
Page 53 and 54: Oktatásban eltöltött 10 év Kuta
Page 59 and 60: Zagyvai Gergely Természeti öröks
Page 65: Városok öko-környezetének körn
Page 69 and 70: Városok öko-környezetének kompl
Page 75 and 76: Busics György Városok öko-körny
Page 87 and 88: Tevékenységeim a projektben: •
Page 93 and 94: Kalicz Péter Városok öko-környe
Page 105 and 106: Publikáció: Városok öko-környe
Page 111 and 112: Szűcs Péter Városok öko-környe
Page 113 and 114: Udvardy Péter Városok öko-körny
Page 117 and 118:
Városok öko-környezetének kompl
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
A szántóföldtől az asztalig Alp
Page 125 and 126:
125 A szántóföldtől az asztalig
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Petróczi Ferenc Végzettség: 2001
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Publikációk: 163 A szántóföldt
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Publikáció: 167 A szántóföldt
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Publikációk: 181 A szántóföldt
Page 183 and 184:
tanársegéd: 2012-től intézeti m
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Biotikus és abiotikus környezetek
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Korponai János Végzettség: 2002:
Page 205 and 206:
Page 207 and 208:
Page 209 and 210:
Page 211 and 212:
Page 213 and 214:
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Barla Ferenc Biotikus és abiotikus
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
Tóth Gábor Biotikus és abiotikus
Page 227 and 228:
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Állapotuk az üledékforgalom szer
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
Page 239 and 240:
A regionális fejlődés műszaki i
Page 241 and 242:
Publikációk: A regionális fejlő
Page 243 and 244:
Csanády Etele A regionális fejlő
Page 245 and 246:
Page 247 and 248:
Page 249 and 250:
Page 251 and 252:
Page 253 and 254:
Page 255 and 256:
Page 257 and 258:
Page 259 and 260:
Page 261 and 262:
Page 263 and 264:
Page 265 and 266:
Page 267 and 268:
Page 269 and 270:
Page 271 and 272:
Page 273 and 274:
Page 275 and 276:
Page 277 and 278:
Page 279 and 280:
Page 281 and 282:
Page 283 and 284:
Page 285 and 286:
Page 287 and 288:
Varga Mihály Végzettség: oklevel
Page 289:
Sopron A regionális fejlődés mű
show all

Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?