Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

A regionális fejlődés műszaki innovációs hátterének fejlesztése
Kivonat – Ez a munka a nyár (Populus × euramericana Pannónia) faanyag zsugorodási jellemzőinek
és a vízfelvétel sebességének változását mutatja be növényi olajokban végzett
hőkezelés hatására. A kezelést 18 különböző menetrendet alkalmazva végeztük el (3 különböző
növényi olaj, 2 kezelési hőmérséklet és 3 kezelési idő). Vizsgálataink kimutatták,
hogy az alkalmazott hőkezelés az egyensúlyi nedvességet és a zsugorodás mértékét (ASE
növekedés) csökkenti. A zsugorodás és az egyensúlyi nedvesség változását a kezelési idő és
a hőmérséklet is befolyásolja. A kezelési idő, illetve a kezelési hőmérséklet növelésével, az
egyensúlyi nedvesség és ezzel összefüggésben a zsugorodás mértéke egyaránt csökkent. A
kezelés hatására kevesebb vizet vesz fel a hőkezelt faanyag, de a maximális értéket – az adott
klímaállapothoz tartozó egyensúlyi fanedvességet – minden esetben ugyanannyi idő alatt
éri el, mint a kezeletlen. A vízfelvétel sebessége a kezdeti szakaszban a legnagyobb, majd
gyorsan csökken. A vízfelvétel csökkenését az olajban végzett hőkezelés hatására, a faanyag
víztároló kapacitásának csökkenése okozza.
BAK, M. – MBOUYEM YIMMOU, B. – CSUPOR, K. – NÉMETH, R. – CSÓKA, L. (2012): Enhancing
the durability of wood against wood destroying fungi using nano-zink. In: NEMÉNYI, M.
– HEIL, B. – KOVÁCS, J. A. – FACSKÓ, F. (eds): International Scientifi c Conference on Sustainable
Development & Ecological Footprint, The Impact of Urbanization, Industrial
and Agricultural Technologies on the Natural Environment, Abstracts. Paper 9. ISBN:
978-963-334-047-9, Sopron, Magyarország, March 26-27.
Kivonat – A nanotechnológia által újszerű faanyagvédő szereket alkalmazhatunk a faanyagvédelem
területén. A cink nanorészecskéket két különböző koncentrációjú oldat formájában
(0,220 és 0,055 m/m%) juttatva a faanyagba, javítható a gombaállóság. A cinkkel szemben
toleráns farontó gomba, a házi kéreggomba (Poria placenta) károsítása is csökkenthető
ilyen módon. A vizsgálatokat lucfenyő (Picea abies), erdeifenyő (Pinus sylvestris), bükk
(Fagus sylvatica) és nyár (Populus sp.) faanyagon végeztük el. Az eredmények azt mutatják,
hogy a nano-cink gátolta a gombabontást minden fafaj esetén. Az alkalmazott nano-cink
koncentrációk nagyon alacsonyak voltak, ennek ellenére rendkívül hatékony védelmet
biztosított a kezelés a lombos és fenyő faanyagok számára egyaránt a házi kéreggombával
(Poria placenta) szemben.
CSERTA, E. – HEGEDŰS, G. – NÉMETH, R. (2011): Drying process in Norway spruce wood exposed
to infrared radiation. Bioresources 6(4) pp. 4181-4189
Kivonat – A vizsgálat tárgya a lucfenyő (Picea abies) infravörös sugárzással történő szárítása
volt, a faanyag nedvességprofi ljainak felvétele által, szabályozott hőmérsékleten. A
vizsgálatokat egy erre a célra készített, infravörös sugárzókkal ellátott ipari méretű berendezésen
végeztük. A faanyag nedvességtartalmának meghatározása az eljárás meghatározott
szakaszaiban történt. A faanyag nedvességtartalmának változását 15, 25, 35 és 45 óra
infravörös sugárzás során vizsgáltuk. IR kezelés hatására a faanyagban lévő folyadék fázisú
víz, a vizes oldatokra nézve féligáteresztő szerkezetű sejtfalon keresztül, egy ozmotikus mechanizmus
során gőz fázisba megy át. Amennyiben a sejtfalak csak a vízmolekulákat engedik
át, és az oldott anyagokat nem, úgy a sejtfal két oldala közötti koncentráció különbség
egy ozmózisnyomást eredményez.
279