Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

More documents

Recommendations

Info

Kutatások a Nyugat-magyarországi Egyetemen Botanikai Kutatócsoport Szabó Péter 1960-ban születtem Győrött. Egyetemi tanulmányaimat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karának biológiaföldrajz szakán fejeztem be 1986-ban. Doktori (PhD) fokozatot az NyME mosonmagyaróvári karán szereztem 2006-ban. Jelenleg a NyME-AK egyetemi docense, dékánhelyettese vagyok. 2009-től a NyME-AK botanikai kutatócsoportjának vezetőjeként is tevékenykedem. Nős vagyok, két gyermekem van. Farkas Péter 1967-ben születtem Budapesten. Hitoktatói képesítést a győri Római Katolikus Hittudományi Főiskolán szereztem 1997-ben. Jelenleg a Társasház Környezeti Kultúra és Szolgáltató Bt. cégvezetőjeként dolgozom. Nős vagyok, egy gyermekem van. Szabó Krisztina 1975-ben születtem Győrött. Tanítói oklevelet az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán szereztem 2000-ben, majd az NyME Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Karán 2008-ban diplomáztam agrármérnökként. Jelenleg a mosonmagyaróvári kar nappali tagozatos PhD hallgatója vagyok. Férjezett vagyok, egy gyermekem van. Molnár Zsolt 1967-ben születtem Mosonmagyaróváron. Az ELTE TTK-n szerzeztem biológia-kémia tanár szakos oklevelet. 1991-től tanítom e két tárgyat a győri bencés gimnáziumban, 2005-től óraadóként a NyME Apáczai Karán, ahol főleg ökológiát adok elő. Nős vagyok, egy gyermekem van. 216
Barla Ferenc Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana 1961-ben születtem Győrött. Villamos üzemmérnökként 1997-ben szereztem fi zikatanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Jelenleg a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház klinikai sugárfi zikusaként dolgozom. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Győr-Moson-Sopron Megyei területi csoportjának elnökeként is tevékenykedem. Nős vagyok, két gyermekem van. Halbritter András Albert 1972-ben születtem Győrött. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1996-ban szerztem biológus diplomát, majd 2005-ben doktori (PhD) fokozatot. Az ELTE Mikrobiológiai Tanszékén, majd az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében oktattam és kutattam, majd kitérőt tettem a Győri Szeszgyár és Finomító Zrt-ben, ahol a laboratórium, a minőségirányítási, környezetirányítási és higiéniai rendszerek irányítását végeztem, a bioetanol fenntarthatósági lehetőségeit kutattam. 2010-től a NyME Kooperációs Kutatóközpontjának kutatója vagyok. Jelenleg az Apcázai Kar adjunktusaként dolgozom. Nős vagyok, két gyermekem van. Kutatási területünk: Szerpentinfl óra vizsgálata az ausztriai Bernstein körzetében. A szerpentinit (metamorf peridotit) egyfajta jellegzetes kőzetsorban ofi olitban bukkan elő, leginkább óceánok szegélyén lévő szubdukciós zónában keletkezik. A szerpentin-talajok talajképző kőzete a magas magnéziumtartalmú, földköpeny eredetű, metamorf szerpentinit. E talajokon edafi kus növénytársulások alakulnak ki, gyakran sok bennszülött fajjal. A talajok jellegzetessége a kőzethatás, alacsony Ca-Mg arány, a makroelemek (N, P, K) hiánya, magas fémion-koncentráció. Ezen tényezők erőteljes stresszhatást okoznak. A szerpentintalajon élő növények közül több képes a nehézfém-ionok (nikkel, króm, mangán) hiperakkumulációjára 1000 mg/kg feletti szárazanyag-koncentráció értékben. Vizsgáltuk a növények megoszlását a szociális magatartás típusok szerint valamint az ökológiai indikátorértékek: hőklíma, relatív talajnedvesség, talajreakció, nitrogén-igény, relatív fényigény, szélsőséges klímahatások eltűrése, sótűrés alapján. A hiperakkumulens növényfajoknak jelentős szerepe lehet a jövőben a fi toremediáció területén. A téma az abiotikus (szerpentinit) és biotikus (fl óra és vegetáció) kapcsolatát vizsgálja Kárpát-medencei mintaterületekre alapozva. A szerpentinit-területek az edafi kus (talajtani) tényezők jelentette nagy szelekciós nyomás miatt mindenütt biodiverzitási központok és ezért nagy természetvédelmi értéket képviselnek. Tanulmányozásukkal többet tudhatunk meg a növényi alkalmazkodás jellegzetességeiről, e nehézfémekhez szokott növények alkalmazási lehetőségeiről. 217
Page 1:
Kutatások a Nyugat-magyarországi
Page 6 and 7:
TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006
Page 9 and 10:
Előszó 9 Előszó Érdekes dokume
Page 11 and 12:
Kutatások a Nyugat-magyarországi
Page 13 and 14:
Természeti örökségünk örök m
Page 15 and 16:
Természeti örökségünk megőrz
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Publikációk: Természeti öröks
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Publikációk: Természeti öröks
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Schmidt Dávid Természeti öröks
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Oktatásban eltöltött 10 év Kuta
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Zagyvai Gergely Természeti öröks
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Városok öko-környezetének körn
Page 67 and 68:
Városok öko-környezetének kompl
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Busics György Városok öko-körny
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Tevékenységeim a projektben: •
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Kalicz Péter Városok öko-környe
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Publikáció: Városok öko-környe
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Szűcs Péter Városok öko-környe
Page 113 and 114:
Udvardy Péter Városok öko-körny
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
A szántóföldtől az asztalig Alp
Page 125 and 126:
125 A szántóföldtől az asztalig
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Petróczi Ferenc Végzettség: 2001
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Publikációk: 163 A szántóföldt
Page 165 and 166: 165 A szántóföldtől az asztalig
Page 167 and 168: Publikáció: 167 A szántóföldt
Page 181 and 182: Publikációk: 181 A szántóföldt
Page 183 and 184: tanársegéd: 2012-től intézeti m
Page 187 and 188: Biotikus és abiotikus környezetek
Page 203 and 204: Korponai János Végzettség: 2002:
Page 215: Biotikus és abiotikus környezetek
Page 225 and 226: Tóth Gábor Biotikus és abiotikus
Page 233 and 234: Állapotuk az üledékforgalom szer
Page 239 and 240: A regionális fejlődés műszaki i
Page 241 and 242: Publikációk: A regionális fejlő
Page 243 and 244: Csanády Etele A regionális fejlő
Page 267 and 268:
A regionális fejlődés műszaki i
Page 269 and 270:
Page 271 and 272:
Page 273 and 274:
Page 275 and 276:
Page 277 and 278:
Page 279 and 280:
Page 281 and 282:
Page 283 and 284:
Page 285 and 286:
Page 287 and 288:
Varga Mihály Végzettség: oklevel
Page 289:
Sopron A regionális fejlődés mű
show all

Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?