Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Kutatások</strong> a <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetemen<br />
• Egyéni kutatások a Soproni-hegység fekete gólya állományával és herpetofaunájával<br />
kapcsolatban 2008-tól<br />
• 2009-től PhD-tanulmányok keretében végzett kutatás: kétéltűek és hüllők ökológiai<br />
és genetikai vizsgálata<br />
Tanulmányutak:<br />
• 2003-ban a brazíliai Pernambuco-i Egyetem (Universidade Federal de Pernambuco)<br />
Biológiai Tudományok Karán részvétel trópusi halastavi szaporítási kísérletekben és<br />
halbiológiai kutatásokban.<br />
• A fülemülesitke vonulásának kutatásával kapcsolatban gyűrűző-expedíció Olaszországban<br />
(2008) és Horvátországban, a Neretva-deltában (2009).<br />
Tagság szakmai szervezetekben:<br />
• MME - Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület<br />
• Magyar Hidrológiai Társaság<br />
• BITE – Baja Ifj úsági Természetvédelmi Egyesület<br />
• VAC – Varangy Akciócsoport Egyesület<br />
A TÁMOP 4.2.1/B projekt keretében a kétéltűek és hüllők faunisztikai vizsgálatával<br />
frissítettem a Sopron környékén ismert fajokra vonatkozó ismereteket. Kétéltűek<br />
szaporodóhely-felmérésével a gyakorlati természetvédelem számára is fontos információkra<br />
tettem szert.<br />
Az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) genetikai vizsgálatával hozzájárultam egy nemzetközi<br />
szinten is kutatott faj ismeretanyagához. Vizsgálataimban a <strong>magyarországi</strong> populációkból<br />
származó mintákat használtam fel arra, hogy a <strong>Nyugat</strong>-Európában már jól<br />
ismert genetikai hátterű fajjal kapcsolatban hazánkban is bővülhessenek az információk.<br />
A genetikai kutatások reneszánszukat élik az utóbbi időben, és a lehetőségek bővülésével<br />
ez a tendencia nem is fog változni. Éppen ezért a nemzetközi kapcsolatok ápolása<br />
nagyon fontos, több jelenleg zajló kutatásba is szeretnék bekapcsolódni a későbbiekben.<br />
A kétéltű-szaporodóhelyekkel kapcsolatos vizsgálatba sikeresen vontam be egy hallgatót<br />
is, aki a témából írt munkájával Tudományos Diákköri Konferencián is szerepelt,<br />
valamint jó eredménnyel védte meg szakdolgozatát is.<br />
Publikációk:<br />
VELEKEI, B. (2011): A sárgahasú unka (Bombina variegata Linneaus, 1758) kutatása a Soproni-hegységben.<br />
In: LAKATOS F. – SZABÓ Z. (<strong>szerk</strong>.): <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetem,<br />
Erdőmérnöki Kar, Kari Tudományos Konferencia Kiadvány. NymE Kiadó Sopron. pp.<br />
280-281.<br />
Kivonat – A sárgahasú vagy más néven hegyi unka (Bombina variegata LINNEAUS, 1758)<br />
európai faj, amely Franciaországtól Görögországig, 100 és 2100 méter tengerszint feletti<br />
magasság között erdei vagy erdőhöz közeli élőhelyeken található. A faj Magyarországon kizárólag<br />
domb- és hegyvidékeken fordul elő, az Őrségből, a Kőszegi- és a Soproni-hegységből,<br />
a Somogyi-dombvidékről, a Mecsekből, a Dunántúli- és az Északi-középhegységből írták le.<br />
A sárgahasú unka Magyarországon főként kis erdei tavakban, tócsákban, keréknyomokban<br />
létrejött pocsolyában, út ment vizesárkokban és patakokban fordul elő.<br />
50