Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Kutatások</strong> a <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetemen<br />
keresztül, védett és veszélyeztetett, illetve honos növényfajokon előforduló patogén gombák<br />
molekuláris hatásmechanizmusai” című témához kapcsolódik.<br />
A Phytophthora fajok világszerte gazdasági jelentőségű kórokozók. Az izolátumok kitenyésztésének<br />
és azonosításának módszerei mindenütt hasonlóan történnek. Nemzetközi<br />
együttműködésre a fajok populációgenetikáját és fi logenetikáját érintő vizsgálatokban<br />
mutatkozhat lehetőség.<br />
A munkavégzéshez nélkülözhetetlen laborfelszerelések mellett beszerzésre került a<br />
pályázat keretében egy korszerű biológiai mikroszkóp mikroszkópkamerával, mely az<br />
izolátumok morfológiai bélyegeinek vizsgálatát és a szükséges fotódokumentáció elkészítését<br />
teszi lehetővé.<br />
A munkában PhD hallgatóként vettem részt, a doktori kutatásomhoz szükséges mintavételek<br />
és laboratóriumi munkák elvégzése volt a feladatom. A pályázat lehetővé tette a laborvizsgálatok<br />
elvégzését. Segítségével részt vehettem hazai és nemzetközi konferenciákon.<br />
Eddig egy szelídgesztenye ültetvényben, két feketedió és egy lápi mézgás éger állományban<br />
és egy ártéri elegyes erdőben történtek vizsgálatok. A szelídgesztenye ültetvényből<br />
37 izolátumot tenyésztettünk ki, ezek azonosítása megtörtént, Phytophthora<br />
cambivora-t azonosítottunk. Feketedió állományok egészségi állapotát a Kapuvári Erdészet<br />
és a Sárvári Erdészet területén vizsgáltuk. A Kapuvár mellett kijelölt mintaterületen<br />
20 fa gyökérzónájából vettünk talajmintát 2011 júniusában és szeptemberében (összesen<br />
40 minta). Sárváron 10 fa egészségi állapotát vizsgáltuk és talajmintát gyűjtöttünk júniusban<br />
(10 minta). A mintákból sikeresen tenyésztettünk ki Phytophthora izolátumokat<br />
(48 izolátum Kapuvárról, 19 Sárvárról), melyek faji azonosítása megtörtént. A leggyakoribb<br />
fajok a Phytophthora plurivora és a Phytophthora cactorum. 3 izolátum pontos azonosításához<br />
azonban további vizsgálatokra van szükség.<br />
A Kapuvári Erdészet területén kijelölt mézgás éger állományban szintén 20 fa egészségi<br />
állapotát vizsgáltuk 2011 júniusában és szeptemberében. Mindkét alkalommal talajmintákat<br />
is gyűjtöttünk. Összesen 24 izolátum kitenyésztése sikerült, melyek morfológiai jegyeit<br />
vizsgáltuk, faji azonosításuk részben elkészült. Leggyakoribb fajnak a Phytophthora<br />
lacustris bizonyult. Emellett ebben az állományban előfordult még Phytophthora alni,<br />
Phytophthora gonapodyides és Phytophthora inundata is. Erről a mintaterületről is vannak<br />
még további vizsgálatokat igénylő izolátumok. A Sárvári Erdészet területén fekvő<br />
elegyes ártéri erdőben fi atal madárcseresznye fák pusztultak. 6 fa gyökérzónájából vettünk<br />
talajmintát, melyből összesen 10 izolátumot sikerült kitenyészteni. Ezek azonosítása<br />
folyamatban van.<br />
A természetes vízfolyások vizsgálata során 2011-ben a mintavételezést 14 helyen,<br />
áprilistól októberig ötször végeztük el Sopron környékén. Összesen 59 izolátum kitenyésztése<br />
történt meg. Ezek faji azonosítása nagyrészt megtörtént. A leggyakoribbnak<br />
a vízfolyásokban a P. gonapodyides bizonyult, mely mellett Phytophthora lacustris és<br />
Phytophthora undulata is előfordul.<br />
Eddigi eredményeink hasznosíthatók az erdőállományok kezelésével és felújításával<br />
kapcsolatos tervek készítésekor.<br />
26
Change language