Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

153
A szántóföldtől az asztalig
Az ökológiai átállásra való felkészülés a régi magyar baromfi félék tenyésztésében meghatározó
jelentőségű, hiszen a fajták elsősorban az ökológiai és egyéb alternatív termelésre
alkalmasak, és ehhez kapcsolódóan, a jelenlegi szabályozás szerint 2010-től csak
ökológiai előírások szerint tartott tenyészállatoktól származó végtermék csibék fogadhatók
el ökológiai tartásra. A génbanki állományokban ezért tartástechnológiai változtatásokra,
és a kifutók nagysága szerinti létszámok beállítására van szükség. Ezzel végeredményben
az ökológiai szülőpár-tartást modelleztük. A tyúkfajták pedigrés szaporítása
és az ökológiai előírások (férőhely, kifutórendszerek kialakítása, fajtánkénti 200-200-as
elitlétszám beállítása) szerinti tartás egyaránt megoldott.
2008-2010: A WELANIMAL projekt vallási, etikai, társadalmi és gazdasági szempontból
részleteiben tárgyalja az állattenyésztésben és élelmiszeripar dolgozó szakemberek, valamint
a fogyasztók állatjólléthez fűződő viszonyát hat ország, Bulgária, Görögország, Magyarország,
Románia, Szlovákia és Törökország hét partnerintézményének a közreműködésével.
Ezen túlmenően jogi kezdeményezésekkel és nyilvános akciókkal kívánja javítani
az állatok jóllétét, úgy, hogy az valamennyi ember számára etikai és morális kérdéssé váljon.
A projekt eszközrendszere kiegészül korszerű, számítógépre alapozott információs és kommunikációs
technológiával, amely lehetővé teszi, hogy a projekt eredményei hatékonyan,
olcsón és rövid időn belül eljussanak a célcsoportokhoz, valamint a további lehetséges felhasználókhoz.
2010-2011: TÁMOP-4.1.2 tananyag-fejlesztési program keretében támogatást nyert el
az Állattenyésztő mérnöki alap- és mesterszakok tananyagainak kidolgozására és fejlesztésére,
állattenyésztési és takarmányozási tantárgyakra vonatkozóan. Az Állattenyésztő
mérnöki alapszakon egy 7 kötetből álló (szarvasmarha-, sertés-, juh-, baromfi -, ló-, hal-, és
nyúltenyésztés) digitális tankönyvsorozat létrehozására kerül sor. A tananyagok elkészítésében
és fejlesztésében karunk konzorciumi tagként vesz részt, a Kaposvári Egyetem
Állattudományi Karával (konzorciumvezető), és a Pannon Egyetem Georgikon Karával
(konzorciumi tag) közösen. Ezen anyagok megjelentetése kifejezetten digitális formában
történik, papíralapú jegyzetek nem készülnek.
2010-2012: „A szántóföldtől az asztalig”. Az élelmiszer-termelés minőségi fejlesztéséhez
nyújt kiváló kutatási lehetőséget a Karon 1948 óta folytatott fajtafenntartás, melynek
feladata a sárga magyar őshonos tyúkfajta génmegőrzése. Kitörési pont lehet a sárga magyar
tyúkfajtával előállítható termékek (hús, tojás) különleges minősége, az ökológiai (bio)
típusú tenyésztés és a tartási feltételek kidolgozása. Célkitűzésként fogalmazódik meg továbbá
a 32 sárga magyar tyúk törzsénél a prolaktin (PRL) gén vizsgálata. A PRL promóter
régiójában 24 bázispáros inszerciót lehet kimutatni, mely homozigóta formában való
megjelenésekor a kotlási hajlam csökkenéséhez vagy akár elmaradásához vezethet. Az
ökotojás előállításánál az erre a génre történő szelekció csökkentheti a termeléskiesést.
A TÁMOP - 4.2.1.B-09/1/KONV program jó lehetőséget adott a vizsgálatok kiszélesítésére.
A projekt keretében végzett munkánk fő célkitűzése az volt, hogy összehasonlítsuk a különböző
tartástechnológiákban termelt tojások egyes paramétereit, beltartalmi mutatóit.
Az RNS expressziós vizsgálatok eszköze a pályázatból beszerzett: CFX96 RealTime
PCR detection system (BioRad)
Az utánpótlást jelentő, pályázatba bevont fi atal kutató Dr. KONRÁD Szilárd egyetemi tanársegéd
és TEMPFLI Károly PhD hallgató, valamint KOVÁCS Anita agrármérnök MSc hallgató.