Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Kutatások a Nyugat-magyarországi Egyetemen
Publikációk:
PÁJER J. (1986): Az eszmei érték kifejezése, különös tekintettel az erdőgazdálkodásra és a
természetvédelemre. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1: pp. 57-65, 1986.
Abstarct – The study presents the determination pattern concerning some use values of
natural and artifi cial objects and districts. On the basis of scientifi c, cultural-historic and
scenic purposes it demonstrates the natural ideal value that is at the same time the index
of worthiness for nature conservation concerning natural objects and districts. The examination
unit of the method is the elementary object, the main factors of the evaluation are:
the use value component and the necessity value component. The recreation ideal value is
deduced by means of attractiveness and the potential recreation base time considering the
specialities of repeated visits. The protective ideal value is deduced from the averted damage
refl ected by changes in the protected use value and the length of usability.
The outlined method of estimation intends to help with revealing the utilization structure
of districts falling in the scope of sylviculture and nature conservation, and it also aims to
help with planning multipurpose utilization.
PÁJER J. (2001): A környezeti hatásvizsgálatok alkalmazásának elemzése. Erdészeti Lapok
136:6 pp. 189-192
Kivonat – Magyarországon a környezeti hatásvizsgálatok alkalmazása az 1990-es évek
közepétől vált széleskörűvé. A felmérés során vizsgált időszakban (1994-97) a hatóságokhoz
benyújtott hatástanulmányok száma évente átlagosan 10 százalékkal növekedett, s
1997-ben már több mint 500 tanulmány készült. A vizsgált időszakban dokumentáltan 37
intézmény (cég) vállalkozott hatástanulmányok kivitelezésére. Ezek zöme néhány meghatározott
létesítménytípusra specializálódott. A vizsgálat kimutatta, hogy Magyarországon
nincsenek olyan szakmai útmutatók, amelyeket a hatástanulmány-készítők és a hatóságok
is irányvonalként követnének. A hatástanulmányok minőségét az egyes környezetvédelmi
felügyelőségek, nemzeti park igazgatóságok jelentősen eltérően ítélik meg. A minőségi hibák
okaiként általában a kevés időráfordítást, a szakmai felkészületlenséget jelölték meg,
ezen kívül a természetvédelmi hatóságok a tanulmánykészítők technokrata szemléletét, a
természet- és tájképvédelem alulértékeltségét is kiemelték.
Analisys of Application of Environmental Impact Assessment
Abstract – In Hungary the environmental impact assessment is applied in wide range
from the middle of 1990. In the analysed period (1994–97) of the county-wide surveying
the number of environmental impact studies submitted to the authorities grew by 10 % annually
and in 1997more then 500 studies were made. In the analysed period there were 37
fi rms to make impact studies. Most of them focused only a few type of project. The surveying
revealed that in Hungary there are not professional guidelines that could be followed
by the study-makers and authorities. The impact studies qualifi ed by the /environmental
protection advisoryboards and national park managements had various qualities. It was
signed that the reasons of the quality shortness are generally the less time expended on and
the inadequate professionalism, besides that the technocratic view of points of the studymaker
and the under-estimation of the importance of nature and landscape conservation
were emphasized too by the natural conservation authorities.
PÁJER J. (2011): A környezetterhelés minősítése. In: LAKATOS F. – SZABÓ Z. (szerk.) Kari Tudományos
Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar előadásainak
és posztereinek kivonata. Konferenciaközlemény. Sopron, Magyarország, október
5. Lővér Print, pp. 13-17.
34