Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Barla Ferenc
Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana
1961-ben születtem Győrött. Villamos üzemmérnökként 1997-ben szereztem
fi zikatanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
Jelenleg a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház klinikai sugárfi zikusaként
dolgozom. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Győr-Moson-Sopron
Megyei területi csoportjának elnökeként is tevékenykedem. Nős vagyok,
két gyermekem van.
Halbritter András Albert
1972-ben születtem Győrött. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
1996-ban szerztem biológus diplomát, majd 2005-ben doktori (PhD) fokozatot.
Az ELTE Mikrobiológiai Tanszékén, majd az MTA Talajtani és
Agrokémiai Kutatóintézetében oktattam és kutattam, majd kitérőt tettem
a Győri Szeszgyár és Finomító Zrt-ben, ahol a laboratórium, a minőségirányítási,
környezetirányítási és higiéniai rendszerek irányítását
végeztem, a bioetanol fenntarthatósági lehetőségeit kutattam. 2010-től
a NyME Kooperációs Kutatóközpontjának kutatója vagyok. Jelenleg az
Apcázai Kar adjunktusaként dolgozom. Nős vagyok, két gyermekem van.
Kutatási területünk:
Szerpentinfl óra vizsgálata az ausztriai Bernstein körzetében.
A szerpentinit (metamorf peridotit) egyfajta jellegzetes kőzetsorban ofi olitban bukkan
elő, leginkább óceánok szegélyén lévő szubdukciós zónában keletkezik. A szerpentin-talajok
talajképző kőzete a magas magnéziumtartalmú, földköpeny eredetű, metamorf szerpentinit.
E talajokon edafi kus növénytársulások alakulnak ki, gyakran sok bennszülött
fajjal. A talajok jellegzetessége a kőzethatás, alacsony Ca-Mg arány, a makroelemek (N, P,
K) hiánya, magas fémion-koncentráció. Ezen tényezők erőteljes stresszhatást okoznak. A
szerpentintalajon élő növények közül több képes a nehézfém-ionok (nikkel, króm, mangán)
hiperakkumulációjára 1000 mg/kg feletti szárazanyag-koncentráció értékben.
Vizsgáltuk a növények megoszlását a szociális magatartás típusok szerint valamint az
ökológiai indikátorértékek: hőklíma, relatív talajnedvesség, talajreakció, nitrogén-igény,
relatív fényigény, szélsőséges klímahatások eltűrése, sótűrés alapján.
A hiperakkumulens növényfajoknak jelentős szerepe lehet a jövőben a fi toremediáció
területén. A téma az abiotikus (szerpentinit) és biotikus (fl óra és vegetáció) kapcsolatát
vizsgálja Kárpát-medencei mintaterületekre alapozva. A szerpentinit-területek
az edafi kus (talajtani) tényezők jelentette nagy szelekciós nyomás miatt mindenütt
biodiverzitási központok és ezért nagy természetvédelmi értéket képviselnek. Tanulmányozásukkal
többet tudhatunk meg a növényi alkalmazkodás jellegzetességeiről, e nehézfémekhez
szokott növények alkalmazási lehetőségeiről.
217