Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Kutatások a Nyugat-magyarországi Egyetemen
mös (Phytolacca esculenta van Houtte), a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum
Somm. et Lev.) és a gyalogakác (Amorpha fruticosa L.) allelopátiás potenciálja. E fajokon kívül
még az alábbi fajok kivonatával történt kezelés esetén tapasztaltunk „rendkívül szignifi káns”
gátló hatást mind a csírázási százalék, mind a hajtáshosszúság, mind pedig a gyökérhoszszúság
tekintetében: bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle), nyugati ostorfa (Celtis
occidentalis L.), fekete dió (Juglans nigra L.), kései meggy (Prunus serotina Ehrh.), zöld kőris
(Fraxinus pennsylvanica Marsh. var. subintegerrima (Vahl) Fern.), süntök (Echinocystis
lobata (Michx.) Torr. et Gray), ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica (Houtt.) Ronse Decr.),
Matild-nebáncsvirág (Impatiens balfourii Hook. f.), kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens
parvifl ora DC.), borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta L.).
ZAGYVAI G. – CSISZÁR Á. – KORDA M. – SCHMIDT D. – ŠPORČIĆ D. – TELEKI B. – TIBORCZ V. – BART-
HA D. (2012): Előzetes eredmények száraz és félszáraz élőhelyek szukcessziós állapotainak
vizsgálatáról. Botanikai Közlemények. (megjelenés alatt)
Összefoglalás – Magyarország hegy- és dombvidéki területein igen jelentős a mezőgazdasági
művelést követően kialakult másodlagos élőhelyek területe. Ezen élőhelyek regenerációjának,
szukcessziójának vizsgálata botanikai szempontból hiánypótló, természetvédelmi szempontból
is igen fontos feladat. Kutatásunk során másodlagos élőhelyeket és azok lehetséges kezelési
módszereit tanulmányoztuk a Cserhát területén, 50 db mintavételi kvadrát segítségével. A
kvadrátokat sokváltozós statisztikai módszerekkel osztályoztuk fajösszetételük és a fajok borításértékeinek
fi gyelembevételével. A fajösszetételen alapuló rendszerezés osztályait fajösszetétel,
tájtörténet és az egyéb meghatározó tényezők szerint jellemeztük, valamint szociális magatartás
típusok, összevont cönológiai csoportok, magbank típus, vegetatív terjedő képesség,
magterjesztési mód, vízigény és fényigény szerint, csoportrészesedés számítással jellemeztük.
Az elkülönített csoportok között elsősorban szociális magatartás típus, cönológiai csoportok
és magbank típus tekintetében volt kimutatható nagyobb eltérés. A regeneráció sikerességét
jelentősen befolyásolta a megelőző használat módja, az aktuális bolygatás és a termőhelyet
befolyásoló ökológiai tényezők. A kapott eredményeink szerint a fás szárú vegetáció záródása
ellenére az aljnövényzet sokszínűsége a vizsgált jellemzők tükrében sokáig, egészen a teljes záródásig
megmarad, bár a tömegességi viszonyok jelentősen módosulnak a szukcesszió során.
ZAGYVAI G. – CSISZÁR Á. – KORDA M. – SCHMIDT D. – ŠPORČIĆ D. – TELEKI B. – SÜLE P. – TIBORCZ
V. – BARTHA D. (2011): Száraz- és félszáraz élőhelyek szukcessziós változásainak vizsgálata.
Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi
Egyetemen „Természeti örökségünk megőrzése és fenntartható hasznosítása”
workshop – Sopron november 25.
CSISZÁR Á. – KORDA M. – SCHMIDT D. – ŠPORČIĆ D.– TELEKI B. – TIBORCZ V. – ZAGYVAI G. – BAR-
THA D. (2011): Allelopathic potential of some invasive or potentially invasive neophytes
occurring in Hungary. 11th International Conference on the Ecology and Management
of Alien Plant Invasions, Szombathely, Hungary, 30th August -3rd September
ZAGYVAI G. – CSISZÁR Á. – KORDA M. – SCHMIDT D. – ŠPORČIĆ D. – TELEKI B. – BARTHA D. (2011):
Előzetes eredmények száraz- és félszáraz élőhelyek szukcessziós változásainak vizsgálatáról.
Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának 1444. előadóülése, április
4. Budapest.
ZAGYVAI G. (2011): Felhagyott mezőgazdasági területek fásszárú szukcessziójának vizsgálata
cserháti mintaterületen. PhD. értekezés. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki
Kar, Sopron.
62