Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

More documents

Recommendations

Info

Kutatások a Nyugat-magyarországi Egyetemen fajtával, illetve fajtajelölttel állítottuk be. A tenyészidőszak alatt megfi gyeltük a kalászolás időpontját, mértük a növényállományok magasságát, bonitáltuk a fajták megdőlését. A fajták termésének betakarítása után 13%-os nedvességtartalomra korrigálva kiszámítottuk a hektáronkénti szemtermés mennyiségét és hektolitertömegét, a fehérje- és keményítőtartalmat, valamint a hektárra vetített fehérje- és keményítőhozamot. Az adatokat varianciaanalízissel értékeltük, a fajták egyes jellemzői között igazolt fajtakülönbségeket állapítottunk meg, biztosítva ezáltal a legkedvezőbb fajtaszortiment kialakítását az eltérő vetési idejű árpa fajták köréből. A fajtajellemzők közötti összefüggések feltérképezése céljából az érési- és a vetési idők fi gyelembe vételével is korrelációszámítást végeztünk, s az igazolt kölcsönhatásokat a táblázatainkban jelöltük is. BARKÓCZI M. – CSATAI R. – SZAKÁL P. – SCHMIDT R. – KAJDI F. (2011): Lombtrágyaként alkalmazott rézioncserélt zeolit hatása a tavaszi árpa (Hordeum vulgare L.) szemtermésére és nyersfehérje-tartalmára. Acta Agronómica Óváriensis. 53, 1. különszám: p. 145-152. Kivonat – Hazánk talajainak jelentős hányadán mutatkozik réz-hiány. A réznek, mint eszszenciális mikroelemnek fontos szerepe van a növények táplálkozásában. Különösen a kalászos növények reagálnak érzékenyen a réz-hiányra. A kalászos növényeknél a gátolt réztranszport következtében is gyakran mutatkozik a réz hiánytünete. A réz hiánya nemcsak hozamcsökkenést, de a minőség romlását is eredményezheti. Tavaszi árpa növénynél 2011-ben Győrszentivánon rézből hiányos talajon végeztünk réz-pótlási kísérleteket. A kezeléseket bokrosodáskori és virágzáskori fenológiai fázisban végeztük el. A réz pótlását rézioncserélt szintetizált zeolittal végeztük. Az alkalmazott réz- dózisok 0,1-; 0,3-; 0,5- és 1,0 kg/ha-osak voltak. A kísérleteket négy ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben 10 m2–es parcellákon végeztük. Az ioncserélt szintetizált zeolit szuszpenziót a jobb hasznosulás biztosítása céljából délután juttattuk ki a növény lombozatára. A betakarított mintáknak a hozamát és a nyersfehérje-tartalmát vizsgáltuk. A száraz, aszályos időjárási körülmények között végzett kísérletben a réz kezelések hatására a hozamok csak kis mértékben növekedtek. A bokrosodáskori, valamint a virágzáskori kezelések hatására a nyersfehérje-tartalom szignifi kánsan növekedett. Jelentősebb fehérjetartalom-növekedést a bokrosodáskori kezelésben kaptunk. KAJDI F. – SCHILLER O. – GYŐRI T. – SZAKÁL P. – SCHMIDT R. – BEKE D. – BARKÓCZI M. – TESCHNER- KOVÁCS ZS. (2011): A Mosonmagyaróváron 2011-ben végzett szója fajtakísérletek fajtáinak vizsgálati eredményei. Acta Agronómica Óváriensis. 53, 1. különszám: p. 153-164. Kivonat – A hazai 70% feletti kalászos gabona és kukorica összetételű, leegyszerűsödött és előnytelen vetésszerkezet feloldása a pillangósvirágú növényfajok vetésterületi arányának növelésével részben megoldható lenne. E tekintetben önként adódhat a szója termesztésének nagyobb arányú elterjesztése, hiszen e növény termesztésére a talajadottságaink alapján 400 ezer ha, a klimatikus feltételek miatt 300 ezer ha szántóterület áll rendelkezésre. Az utóbbi évek 25-35 ezer ha-os vetésterületének növeléséhez szükséges biológiai alapokkal máris rendelkezünk, hiszen az államilag elismert fajták száma 2011ben 53 volt. A szója magas biológiai értékénél fogva etalonnak számít, s hazai termesztésének fokozását az a tény is indokolja, hogy a nálunk köztermesztésben lévő fajták garantáltan GMO-mentesek. Magja 40% körüli nyersfehérjét és 20% körüli olajat tartalmaz, értékes élelmiszeripari alapanyag, valamint takarmánynövény. Elterjesztését a különböző termőhelyi adottságok között végzett fajtakísérletek eredményeinek megismertetése is elősegítheti. E célból állítottuk be 2011-ben is a fajtakísérleteket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal együttműködve, 3 éréscsoportban összesen 38 regisztrált fajtával és 12 fajtajelölttel. A kisparcellás kísérletekben bonitáltuk a fajták vegetációs idő 144
145 A szántóföldtől az asztalig alatti tulajdonságait (virágzás kezdete, csúcsi virágzás ideje, érés ideje, növényállományok magassága), a betakarítást követően megmértük a parcellák termését, a magvak nedvesség-, nyersfehérje- és olajtartalmát. 14%-os magnedvesség-tartalomra korrigálva kiszámítottuk a hektáronkénti mag-, fehérje- és olajtermés mennyiségét. A kísérletek eredményeit varianciaanalízissel értékeltük, s az egyes tulajdonságok közötti összefüggésrendszer megállapítása céljából meghatároztuk a korrelációs-mátrixot. A fajták értékmérő tulajdonságai között megbízható különbségeket mutattunk ki, mely alapján a legkedvezőbb tulajdonságú fajták termőkörzetünkben történő elterjesztését javasolni lehet. Az ismertetett K+F feladatok folyamatos munkát igényelnek, azokat befejezni nem, csak abbahagyni lehet. A vizsgálatok eredményeként azonban már van lehetőségünk arra, hogy a célorientált fajtakiválasztást, illetve a legmegfelelőbb technológiai beavatkozást ki tudjuk választani ahhoz, hogy egészséges, jó minőségi tulajdonságokkal rendelkező élelmiszereket tudjunk a fogyasztók asztalára tenni. Az eredmények szélesebbkörű publikálása, illetve azok termelőkhöz való eljuttatása megkezdődött. A jövőbeni célok között újabb pályázatok benyújtását tervezzük, melyek kiegészíthetik az eddigi vizsgálatainkat, s egyben lehetővé is teszik a technikai előrehaladáshoz alkalmazkodó vizsgálatok elvégzését. Hazai és nemzetközi pályázatokat nyertünk el , beleértve ebbe a regionális kutatási lehetőségeket és a kisvállalkozásokkal végzett k+F programokat is. Pályázataink során eddig is gyakorlatorientált kutatásokat, fejlesztéseket valósítottunk meg, s olyan partnerekkel együttműködve végeztük el azokat, akik az általunk elért eredményeket azonnal tudták hasznosítani, részben a fajták használatával, részben az előállított növényi termelvények végtermékeikben felhasználva. Konrád Szilárd Végzettség: 2007: PhD (állattenyésztési tudományok) – Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Az állati termék előállítás biológiai, ökológiai, takarmányozási és ökonómiai kérdései Doktori Iskola 2004: Élelmiszer-minőségbiztosító agrármérnök – Nyugat magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Munkahelyek: 2009-től: Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudomány Intézet, tanársegéd 2007-2009: Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudomány Intézet, intézeti mérnök
Page 1:
Kutatások a Nyugat-magyarországi
Page 6 and 7:
TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006
Page 9 and 10:
Előszó 9 Előszó Érdekes dokume
Page 11 and 12:
Kutatások a Nyugat-magyarországi
Page 13 and 14:
Természeti örökségünk örök m
Page 15 and 16:
Természeti örökségünk megőrz
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Publikációk: Természeti öröks
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Publikációk: Természeti öröks
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Schmidt Dávid Természeti öröks
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Oktatásban eltöltött 10 év Kuta
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Zagyvai Gergely Természeti öröks
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Városok öko-környezetének körn
Page 67 and 68:
Városok öko-környezetének kompl
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Busics György Városok öko-körny
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Tevékenységeim a projektben: •
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94: Kalicz Péter Városok öko-környe
Page 95 and 96: Városok öko-környezetének kompl
Page 105 and 106: Publikáció: Városok öko-környe
Page 111 and 112: Szűcs Péter Városok öko-környe
Page 113 and 114: Udvardy Péter Városok öko-körny
Page 123 and 124: A szántóföldtől az asztalig Alp
Page 125 and 126: 125 A szántóföldtől az asztalig
Page 143: 143 A szántóföldtől az asztalig
Page 159 and 160: Petróczi Ferenc Végzettség: 2001
Page 163 and 164: Publikációk: 163 A szántóföldt
Page 167 and 168: Publikáció: 167 A szántóföldt
Page 181 and 182: Publikációk: 181 A szántóföldt
Page 183 and 184: tanársegéd: 2012-től intézeti m
Page 187 and 188: Biotikus és abiotikus környezetek
Page 195 and 196:
Biotikus és abiotikus környezetek
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Korponai János Végzettség: 2002:
Page 205 and 206:
Page 207 and 208:
Page 209 and 210:
Page 211 and 212:
Page 213 and 214:
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Barla Ferenc Biotikus és abiotikus
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
Tóth Gábor Biotikus és abiotikus
Page 227 and 228:
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Állapotuk az üledékforgalom szer
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
Page 239 and 240:
A regionális fejlődés műszaki i
Page 241 and 242:
Publikációk: A regionális fejlő
Page 243 and 244:
Csanády Etele A regionális fejlő
Page 245 and 246:
Page 247 and 248:
Page 249 and 250:
Page 251 and 252:
Page 253 and 254:
Page 255 and 256:
Page 257 and 258:
Page 259 and 260:
Page 261 and 262:
Page 263 and 264:
Page 265 and 266:
Page 267 and 268:
Page 269 and 270:
Page 271 and 272:
Page 273 and 274:
Page 275 and 276:
Page 277 and 278:
Page 279 and 280:
Page 281 and 282:
Page 283 and 284:
Page 285 and 286:
Page 287 and 288:
Varga Mihály Végzettség: oklevel
Page 289:
Sopron A regionális fejlődés mű
show all

Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?