Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Kutatások a Nyugat-magyarországi Egyetemen
Publikációk:
FARKAS Ágnes – NAGY TÓTH Erika – KÓSA Géza (2010): Madárbirs (Cotoneaster) fajok
nektárium-szerkezete. XIV. Apáczai Napok Tanulmánykötete, Győr 912-919.old.
Összefoglaló – A fenti összefüggés alapján a vizsgált madárbirsek közül várhatóan nagy
nektárhozamú, a méheket erősen vonzó, tehát a méhészet céljára ajánlható fajok a C.
conspicuus, a C. nanshan és a C. monopyrenus. Kisebb nektárprodukció, és ezzel összefüggésben
gyengébb méhvonzás várható a kisebb és vékonyabb mirigyű fajoktól, mint pl. a C.
laxifl orus, C. lucidus és C. saxatilis. Bár utóbbiaknak a méhészeti értéke kisebb lehet, éppen
a környezetükben várható kisebb méhsűrűség miatt ezek a fajok alkalmasabbak arra, hogy
kertekbe, gyümölcsösök közelébe ill. közterületekre ültessük őket.
Eredményeink összegzéseképpen megállapíthatjuk, hogy:
• a madárbirs (Cotoneaster) fajok nektáriuma automorf és receptakuláris
• a nektáriumsztómák mezo- vagy xeromorf típusúak
• a glanduláris szövet 3-4 sejtsoros
• a nektáriumparenchimában gyakoriak a kalcium-oxalát rozetták
• a mirgyek rendelkeznek nyalábellátottsággal
• az egyes fajok nektáriummérete és -vastagsága egymástól szignifi kánsan különbözhet
• a különböző fajok nektártermelésében, így méhvonzásában is eltéréseket tapasztalhatunk.
Erika NAGY TOTH – Rita FILEP – Agnes FARKAS (2011): Nectary structure of Cotoneaster
roseus. Acta Biologica Szegediensis Volume 55(2)
Abstract – Cotoneasters are widely planted as ornamentals, which at the same time can
serve as a source of nectar for honey bees and bumble bees. The present study gives a detailed
description of the nectary anatomy of Cotoneaster roseus. The fl oral nectary is located
within the receptacle, with well distinguishable regions of the epidermis, glandular
tissue and nectary parenchyma. Modifi ed nectary stomata are at level with or below the epidermis;
the glandular cells are arranged in 3 to 4 subepidermal layers; and calcium oxalate
crystals are typical in the nectary parenchyma. Data are provided on the size and thickness
of the nectar gland, which can be signifi cant factors determining the nectar producing ability
of the fl owers.
Ágnes FARKAS – Erika NAGY TÓTH (2012): Nectar secretion dynamics and insect attraction
of some Cotoneaster species. 2 nd Global Congress on Plant Reproductive Biology (PRB-
2012)
Abstract – Cotoneaster species (Rosaceae, Maloideae) are well-known ornamentals, widespread
in the temperate regions of Europe and Asia. Although their fl owers are small, they
can provide large volumes of nectar with high sugar concentrations, which features make
them attractive for honey bees (Apis mellifera) and bumble bees (Bombus sp.). However, the
nectar producing capacity of diff erent species may vary to a large extent. Our investigation
aimed at clarifying which species are the best nectar producers and the most attractive for
pollinators. Another goal of the research was to identify characteristic nectar secretion patterns
in various cotoneasters.
The present study included 6 Cotoneaster species, investigated in the Botanical Garden in
Vácrátót, Hungary, between 25 and 27 May 2011. In order to determine daily nectar production,
fl owers were sampled following a period of 24-hour isolation by a tulle net. To
study nectar secretion dynamics, 20 fl owers per species were tagged, and the same fl owers
were sampled every 2 hours between 8:00 and 18:00 h. Nectar volume was determined with
210