Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

More documents

Recommendations

Info

Kutatások a Nyugat-magyarországi Egyetemen Kitüntetések, elismerések: • 2009-ben Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés, • 2004-ben a Magyar Földrajzi Társaság 128. Közgyűlése által adományozott Pro Geographia kitüntetés, • 2002-ben „Tudással Magyarországért” emlékplakett, • 1999-ben a BDTF által adományozott „Tudományért” érem, • 1999-ben az MKBT által adományozott „Kadič” érem, • 1991-ben és 1993-ban az Országos Tudományos Diákköri Tanács által adományozott „Témavezető Mester”, • 1989-ben a Művelődési Minisztérium által adományozott „Kiváló Munkáért”. A TÁMOP 4.2.1/B projekt keretében két témában folytattunk kutatásokat: karsztos magashegységi környezet (1), fedett karsztos környezet (2) Az (1) témában a vályúkarrok kialakulását, fejlődését, valamint a törpefenyőnek az oldódásban betöltött szerepét, a (2) témában a fedőüledéknek és a mészkőfekü szerepét vizsgáltuk a karsztosodásban. A vizsgálatok számos kutatási területen történtek. Így pl. Bakony-, Aggtelek-, Pádis- (Románia), Durmitor-, Totes Gebirge-, Dachstein hegységekben ill. a Középső-Léna környékén. E témákan a képződésért felelős környezeti feltételeket vizsgáltuk. Ezek a vizsgálatok illeszkednek az alprogram célkitűzéséhez. Mindkét téma jól illeszkedik a nemzetközi tendenciákhoz. Az utóbbi években mindkét témában több nagy jelentőségű szakkönyv is született. Az (1) témában a meghatározó kutatások Szombathelyen történnek. Kívánatos lenne szombathelyi központtal egy nemzetközi együttműködést létrehozni. A (2) témában főleg gyakorlati, alkalmazási kutatásokban látunk együttműködési lehetőséget. E témában a Springer kiadóval 2012 augusztusában szerződés aláírására került sor, egy a fedett karsztokat bemutató könyv elkészítésére. Az (1) és (2) téma kutatásait három műszer segítette nagymértékben. Így beszerzésre került két db talaj CO 2 -t mérő műszer, valamint a kutatásokhoz felhasználtuk e pályázat keretében beszerzett modellrepülőt. A (2) témában beszerzésre és folyamatosan felhasználásra került egy Leika TPS 15i típusú Geodéziai Total State készülék. Ez utóbbival a térképek pontossága és hatékonysága lényegében teljesen megoldottnak tekinthető. Továbbá a mérésgyorsaság jelentős mértékben növekedett. (Ez fontos tényező, miután a térképezések során több ezer mérés kivitelezésére került sor.) Egy PhD hallgató bevonására került sor, akinek e témában 2 tanulmánya megjelent, 2 megjelenés alatt van. Együttműködtünk a moszkvai Akadémiai Földrajzi Intézettel és a Lousanni Földrajzi Intézettel. Az (1) témában legfontosabb eredmények a következők: • Kimutattuk, hogy a kis fajlagos vízgyűjtőjű karrosodás során kialakuló vályúk A típusúak, míg a nagy fajlagos vízgyűjtőjűek B típusúak. 230
Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana • Megállapítható, hogy a kis dőlésű (kb 5 o -30 o közötti lejtőkön a B típusú vályúk (ezen belül is a vályúrendszerek) uralkodnak. A lejtőszög növekedésével (30 o -nál nagyobb dőlésű lejtőkön) egyre uralkodóbbá válnak az A típusú vályúk. A laboratóriumi kísérletek arra utalnak, hogy egyre nagyobb lejtőszögű lejtőn egyre több vízág keletkezik. Ezért a fenti sajátosság értelmezése a következő: kis dőlésű lejtőn kevés vízág keletkezik, így e lejtőkön nagy vízgyűjtőjű vályúrendszerek jönnek létre. A nagy lejtőszögű lejtőkön mivel sok vízág keletkezik, kis vízgyűjtőjű vályúk keletkeznek, amelyek így A típusúvá fejlődnek. • Az A típusú vályúknak különböző morfogenetikai változatait különítettük el. • A nagy vályúrendszerek vályúkeresztmetszeteinek elemzése alapján megállapítható, hogy a fővályúkon lokális kiöblösödések fordulnak elő, a mellékvályúk becsatlakozásai alatt. A kiöblösödések létrejöttét laboratóriumban vizsgáltuk. Kísérletekkel kimutattuk, hogy a fővályúban áramló víz a mellékvályú vízével keveredve örvénylik. (Az örvényeknél a víz oldóképessége megnövekszik.) A laboratóriumi kísérletek során megállapítottuk, hogy az örvények hossza, tehát a kiöblösödés hossza függ a lejtőszögtől, a mellékvályúk becsatlakozási szögétől, a mellékvályúk vízgyűjtő területétől. A fővályúk kiöblösödéseinek méretét és sűrűségét, ezért a lejtőszög és a mellékvályúk különböző paraméterei (becsatlakozási szög), ill. a mellékvályúk sűrűsége határozzák meg. • Összehasonlítottuk a csupasz, törpefenyőfoltos és a gyepfoltos lejtők karrosodását. Megállapítottuk, hogy a törpefenyős lejtők karrosodása a legszámottevőbb. Megállapítható az is, hogy a karrosodás mértéke a csupasz lejtő felső peremétől távolodva nő, míg a növényfoltos lejtőknek a felső peremétől távolodva csökken. A fentiek oka, hogy a törpefenyő hóval elfedve csak disszimilál, amely a CO 2 felhalmozódást eredményezi a hóban, majd olvadékvízben. Emiatt a törpefenyős lejtőkön az olvadó hó is jelentős oldódást okoz. A növényfolttól távolodással az oldódás mértéke azért kisebb, mert a növényfolttól (a növényfolton legnagyobb a CO 2 belépés a vízbe) távolabb a lejtőn lefolyó víz egyre inkább telítődik. • CO 2 mérések is történtek a talajban, ill. hóban. Megállapítható, hogy a gyep alatti talajban a talajlevegő CO 2 tartalma nagyságrenddel nagyobb, mint a törpefenyő alatti talajban. Ugyanakkor a törpefenyő feletti hó CO 2 tartalma mintegy duplája a csupasz felszíneken lévő hó CO 2 mennyiségének. • Vizsgáltuk a Középső-Léna menti sziklaalakzatok (pillérek) kialakulását. Az adatgyűjtés és elemzés szerint a pillérek paleokarsztból jöttek létre. A mainál melegebb éghajlaton hasadékkarrok képződtek. Ezek összeoldódtak a karsztvízszint alatt kialakult üregekkel. Az így létrejött óriáshasadékok kitöltődtek, majd elfedődtek. A Léna bevágódását követően feltáródtak, majd fagyaprózódással szélesedtek. Ennek során az eredeti felszínből keskeny sziklagerincek és tornyok maradtak meg. A (2) témában az eredményeink az alábbiak: • Számos mintaterületen az alkalmazott geofi zikai mérések – összhangban a korábbi mérések adataival – alapján megállapítható, hogy a fedett karsztos töbrök a fedő kivékonyodásainál fejlődtek ki. • Ugyanakkor kimutathatók voltak – főleg a Pádisi karszton (Románia) és a Tési-fennsíkon, hogy a fedőben számos helyen eltemetett töbörkitöltések fordulnak elő. Ez a pádisi karszt egyik karsztos térszínrészen (Rekettyés) jelzi, hogy a karsztosodást üledék lerakódási (feltöltődési) időszakok szakították meg. Miután a Rekettyés peremén, vagy attól távolabb a fedőüledék többször 10 m-rel magasabb helyzetű, mint 231
Page 1:
Kutatások a Nyugat-magyarországi
Page 6 and 7:
TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006
Page 9 and 10:
Előszó 9 Előszó Érdekes dokume
Page 11 and 12:
Kutatások a Nyugat-magyarországi
Page 13 and 14:
Természeti örökségünk örök m
Page 15 and 16:
Természeti örökségünk megőrz
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Publikációk: Természeti öröks
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Publikációk: Természeti öröks
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Schmidt Dávid Természeti öröks
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Oktatásban eltöltött 10 év Kuta
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Zagyvai Gergely Természeti öröks
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Városok öko-környezetének körn
Page 67 and 68:
Városok öko-környezetének kompl
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Busics György Városok öko-körny
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Tevékenységeim a projektben: •
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Kalicz Péter Városok öko-környe
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Publikáció: Városok öko-környe
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Szűcs Péter Városok öko-környe
Page 113 and 114:
Udvardy Péter Városok öko-körny
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
A szántóföldtől az asztalig Alp
Page 125 and 126:
125 A szántóföldtől az asztalig
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Petróczi Ferenc Végzettség: 2001
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Publikációk: 163 A szántóföldt
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Publikáció: 167 A szántóföldt
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180: 179 A szántóföldtől az asztalig
Page 181 and 182: Publikációk: 181 A szántóföldt
Page 183 and 184: tanársegéd: 2012-től intézeti m
Page 185 and 186: 185 A szántóföldtől az asztalig
Page 187 and 188: Biotikus és abiotikus környezetek
Page 203 and 204: Korponai János Végzettség: 2002:
Page 217 and 218: Barla Ferenc Biotikus és abiotikus
Page 225 and 226: Tóth Gábor Biotikus és abiotikus
Page 229: Biotikus és abiotikus környezetek
Page 233 and 234: Állapotuk az üledékforgalom szer
Page 239 and 240: A regionális fejlődés műszaki i
Page 241 and 242: Publikációk: A regionális fejlő
Page 243 and 244: Csanády Etele A regionális fejlő
Page 281 and 282:
A regionális fejlődés műszaki i
Page 283 and 284:
Page 285 and 286:
Page 287 and 288:
Varga Mihály Végzettség: oklevel
Page 289:
Sopron A regionális fejlődés mű
show all

Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?