Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

More documents

Recommendations

Info

Kutatások a Nyugat-magyarországi Egyetemen A pályázat keretében a kutatásainkhoz kapcsolódva terepi számítógépek, mintavevők és kémiai analitikai műszerek kerültek beszerzésre. Ezek a terepen vett minták datálását és analitikai feldolgozását teszik lehetővé. A kutatásba egy PhD hallgató került bevonásra, aki a Ljubljanai Egyetem doktoranduszaként egyben külföldi kapcsolatot is jelentett. Az ő bekerülése a kapcsolatba különös jelentőségű, mivel a mintaterület a szlovén-magyar határ két oldalán terül el. A doktorandusz bevonásával számos szlovén adatsorhoz is hozzájutottunk. Külföldi együttműködők: • Teddy AULY, Frederic HOFFMANN; Bordeaux-i Egyetem, Földrajzi Intézet • Prof. Emmanuel REYNARD; Lausannei Egyetem, Földrajzi Intézet • Prof. Franci STEINMAN; Ljubljanai Egyetem, Hidrológiai Intézet Az eredmények első részét a Mura-folyó mederrekonstrukciója képezi. Ebben a geoinformatikai munkában 1778-tól napjainkig rekonstruáltuk a meder elmozdulását. Ehhez kapcsolódóan elkülönítettük az antropogén és a természetes mederszakaszokat és megmértük a kanyarulatfejlődés sebességét. Az eredmények másik nagy csoportja az ártér feltöltődéséhez kapcsolódik. Meghatároztuk az üledékek elemi összetételét, szervesanyag tartalmát. Legfontosabb eredményünk a feltöltődés sebességének meghatározása volt. A feliszapolódás vizsgálatok összefoglalása A projekt célkitűzése az volt, hogy pontosan meghatározzuk az ártéri feliszapolódás mértékét, illetve annak tendenciáját. Először térinformatikai módszerrel elkészítettük a meder történeti rekonstrukcióját, majd ezen a digitális állományon kijelöltük a mintavétel helyét. Több szakaszon végeztünk próbafúrást, melyekből a folyó alsó szakaszán a horvát-magyar határon a Hosszú-víz holtág mintája volt a legmegfelelőbb a vizsgálatra. A 100 cm hosszú fúrásmagot 5 mm-es korongokra szeleteltük, megtartva eredeti nedvességtartalmukat. Az 1 cm 3 -es mintákba 2,5 ml glicerint szuszpendáltunk, melyet azután ultrahanggal homogenizáltunk. Az üledék szemcsevizsgálata lézer diff rakciós elven működő Malvern Mastersizer 2000 típusú készülékkel történt. Ez a készülék 0,02 és 2000 μm nagyságú szemcseméretet képes meghatározni. Eredményeink statisztikai értékeléséhez a GRADISTAT [1] programot alkalmaztuk. Ez alapján az üledékben a medium sand (250-500 μm), a fi ne sand (125-250 μm), a very fi ne sand (63-125 μm), very coarse silt (31-63 μm), a coarse silt (16-31 μm), a medium silt (8-16 μm), fi ne silt (4-8 μm), very fi ne silt (2-4 μm) és a clay (
Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana és Jugoszlávia rossz viszonya miatt 1951-től 56-ig nem volt vízállásmérés. Ezeket az adatokat egykori jugoszláv mérésekből próbáljuk pótolni, az ő általuk használt mércét azonban át kell számolni a magyar vízállás mércére. Kutatási eredményeink közül a Mura-folyó mederrekonstrukciója közvetlen hasznosításra került. A horvát-szlovén határvitában a két ország történelmi határának meghatározását segítették az általunk készített térképek. A feliszapolódás vizsgálatok eredményeit a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hasznosítja az árvízvédelem tervezésében és védművek építésénél. Zátonyvándorlásra vonatkozó méréseink szintén hasznosításra kerültek az új Mura védműrendszer projekt tervezési munkálatai során Publikációk: László MREKVA – Zsuzsanna ENGI – Gábor TÓTH (2012): Urban fl ood risk and hydrology. Zeitschrift für Geomorphologie Vol.56, Suppl. 2, 021–035 Article Stuttgart, September Abstract – Urban fl oods have large impacts particularly in terms of economic and social losses. Flood risk is commonly thought of as being a combination of the probability and the consequences of fl ooding. To analyse fl ooding requires a basic understanding of the hydrology of cities. The paper provides an overview of the consequences of urbanisation on the hydrology of towns and cities, try to describe the urban hydrological cycle and the processes within the cycle that result in fl ooding. We would like to introduce the process of urban fl ood risk management. The central concept of this paper is to represent how we can manage collectively the diff erent aspects of the urban fl ood risk, and to demonstrate the successful management with them. Zsuzsanna ENGI – Gábor TÓTH – Franci STEINMAN – Mihály BRAUN (2012): Historical morphological reconstruction of the Mura River (SW of the Carpathian Basin) by using GIS methods. Zeitschrift für Geomorphologie Vol.56, Suppl. 2, 063–077 Article. Stuttgart, September Abstract – A reconstruction of changes of the riverbed of the Mura River during approximately last 250 years by using GIS methods is presented in the study. The method applied focuses on the determination of the development of the riverbed by means of projecting river channel lines of diff erent ages. Reconstruction of these lines proved to be diffi cult due to the following factors: (1) frequent and irregular spatial and time variation of the course, (2) incomplete and chaotic cartographical documentation, (3) short hydrological data series, (4) undocumented anthropogenic interventions into the course of the riverbed, and (5) the constant changes of the border. Obtained data allowed analysis of the status for years 1788, 1843, 1860, 1880 and 1990. It was determined that the shift of the riverbed in the analysed time span amounted on average to 4 m. Applied method allows the separation and periodization of the anthropogenic interventions. ZS., ENGI – G., TÓTH – J., MAJDÁN – R., HERCSEL: Istorijska-morfološka rekonstrukcija inundacije rijeke Mure TÓTH Gábor – ENGI Zsuzsanna – HERCSEL Róbert: Előzetes jelentés a Mura és árterének komplex vizsgálatáról. Nyugat-dunántúl környezeti állapota konferencia, Szombathely G. TÓTH – ZS. ENGI – R. HERCSEL – SZ. FÁBIÁN: Historical geomorphologic studies on the fl oodplain of Mura River 227
Page 1:
Kutatások a Nyugat-magyarországi
Page 6 and 7:
TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006
Page 9 and 10:
Előszó 9 Előszó Érdekes dokume
Page 11 and 12:
Kutatások a Nyugat-magyarországi
Page 13 and 14:
Természeti örökségünk örök m
Page 15 and 16:
Természeti örökségünk megőrz
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Publikációk: Természeti öröks
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Publikációk: Természeti öröks
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Schmidt Dávid Természeti öröks
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Oktatásban eltöltött 10 év Kuta
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Zagyvai Gergely Természeti öröks
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Városok öko-környezetének körn
Page 67 and 68:
Városok öko-környezetének kompl
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Busics György Városok öko-körny
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Tevékenységeim a projektben: •
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Kalicz Péter Városok öko-környe
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Publikáció: Városok öko-környe
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Szűcs Péter Városok öko-környe
Page 113 and 114:
Udvardy Péter Városok öko-körny
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
A szántóföldtől az asztalig Alp
Page 125 and 126:
125 A szántóföldtől az asztalig
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Petróczi Ferenc Végzettség: 2001
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Publikációk: 163 A szántóföldt
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Publikáció: 167 A szántóföldt
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176: 175 A szántóföldtől az asztalig
Page 181 and 182: Publikációk: 181 A szántóföldt
Page 183 and 184: tanársegéd: 2012-től intézeti m
Page 187 and 188: Biotikus és abiotikus környezetek
Page 203 and 204: Korponai János Végzettség: 2002:
Page 217 and 218: Barla Ferenc Biotikus és abiotikus
Page 225: Tóth Gábor Biotikus és abiotikus
Page 233 and 234: Állapotuk az üledékforgalom szer
Page 239 and 240: A regionális fejlődés műszaki i
Page 241 and 242: Publikációk: A regionális fejlő
Page 243 and 244: Csanády Etele A regionális fejlő
Page 277 and 278:
A regionális fejlődés műszaki i
Page 279 and 280:
Page 281 and 282:
Page 283 and 284:
Page 285 and 286:
Page 287 and 288:
Varga Mihály Végzettség: oklevel
Page 289:
Sopron A regionális fejlődés mű
show all

Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?