Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana
Konferencia részvétel: Bologna, Gdanszk, Chemnitz, Groningen, Helgoland, Strasbourg,
Bécs, Krakkó, Zürich
Publikációk: könyv: 3; könyvfejezet: 43; lektorált magyar nyelvű cikk: 29; lektorált idegen
nyelvű cikk: 23; nem lektorált magyar nyelvű cikk : 58; előadás/poszter magyar nyelvű:
37; előadás/poszter idegen nyelvű: 13; konferencia kötet: 1; periodika: 16; környezetvédelmi
tanulmány: 30; oktatási segédlet: 1
Független hivatkozások: külföldi: 31; hazai: 60
Fő kutatási területem az énekesmadarak vonulásának ökológiája, melynek egyik vizsgálati
módszere a jelölés-visszafogás (=madárgyűrűzés). Az Európai Unió Madártani
Utasítása az európai madárállományok védelme érdekében minden tagországnak kötelezővé
tette a madárállományok felvételezését. Az utasítás V. függelékében különleges
utalás készült a tagállamok felelősségére, hogy használják a madárgyűrűzést a radar, a
telemetriás és a laboratóriumi módszerek mellett a vonuló madarak populációinak tanulmányozásához.
A gyűrűs madarak nyomon követésével meghatározhatjuk vonulási
útvonalaikat, pihenő- és táplálkozóhelyeiket, telelőterületeiket, és ezáltal pontos információkhoz
juthatunk a madárvonulásban szerepet játszó területek védettségének megtervezéséhez.
A madarak befogásakor nagyon sok információhoz jutunk: a kor és ivar, az
ökomorfológiai tulajdonságok (pl. szárnyhossz, testtömeg stb.), amelyek a populációkat
jellemzik, vonuló fajok esetén a felhalmozott zsír mennyisége, a vedlés menete vagy az
élőhely típusa, ahol a madarat befogtuk. Ezek szintén lényegesek a populációk származási
helyének, diszperziójának, korstruktúrájának, dinamikájának, élőhely-választásának,
valamint a populációk közötti kölcsönhatásoknak vizsgálata szempontjából. A TÁMOP
4.2.1/B projekt keretében a „Természeti örökségünk és megőrzése” program egyik célja
volt a „természetszerű életközösségek élőlénykapcsolatainak elemzése konzervációbiológiai
aspektusból”. Ennek a célnak a megvalósítását segítette a „Környezetváltozás és
mikroevolúció monitorozása vonuló madaraknál” című kutatási programom.
A vizsgálat adatgyűjtő helyszínei a Sumonyi és a Tömördi Madárvonulás-kutató Állomások
voltak.
A másik kutatási területem a madárfaunisztikai és állatföldrajzi elemzések, különös tekintettel
Vas megye területére. A TÁMOP 4.2.1/B projekt keretében „A földrajzi környezet
negyedidőszaki változásának hatásvizsgálata abiotikus és biotikus elemeken” alprogramhoz
kapcsolódva vizsgáltam a faunaelemek kompozíciójának változását Vas megye
madárfaunájában a XIX. századtól a XXI. századig. A négy Vas megyei névjegyzék (fauna)
fajait faunaelemekbe soroltuk, majd ennek alapján összehasonlítottuk a négy fajlista
fészkelő és vonuló/telelelő faunájának faunaelem diverzitását, valamint faunaelem kompozícióját.
Vizsgálatunk során a következő kérdésekre kerestük a választ: Változott-e Vas
megye madárfaunája az elmúlt 150 évben? Ha igen, mely fajok távoztak és melyek jöttek?
Mi lehet az oka a faunaváltozásoknak? A jelenlegi tájhasználat mellett, hogyan változhat
Vas megy madárfaunája a 21. században? Elkészítettük és publikáltuk Vas megye madarainak
legújabb névjegyzékét, aminek alapján elvégeztük Vas megye madárfaunájának
idősoros elemzését a faunaelemek, madárrendek és a gyakorisági kategóriák alapján.
Európában a tudományos célú madárgyűrűzést az Európai Madárgyűrűzési Szövetség
(European Union for Bird Ringing, EURING) hangolja össze minden vonatkozásban,
193