Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Kutatások</strong> a <strong>Nyugat</strong>-<strong>magyarországi</strong> Egyetemen<br />
A jövőben ezen területek művelésének folytatásával, a területen közös kutatások végzésével<br />
és a kutatási témák kibővítésével lehet számolni.<br />
Beszerzésre került a nagyértékű PIV (Particle Image Velocimetry System), amely alkalmas<br />
kis- és nagy sebességgel áramló levegőben mozgó részecskék sebességmezőjének<br />
meghatározására. A mérőrendszer alkalmas a légsebesség nagyságának és irányának<br />
meghatározására. A beszerzett műszer fő felhasználási területe a faipari gépek por-forgácselszívásának<br />
alapos elemző vizsgálata. Ezen rendszerrel lehetővé válik, hogy matematikai<br />
módszer segítségével pontos képet kapjunk a legkülönbözőbb elszívófejek üzem<br />
közbeni áramlásképéről. A cél, energiatakarékosság és hatékonyabb elszívás. A PIV rendszer<br />
segítségével lehetőség nyílik a jövőben a szerszámkonstrukció és az elszívó fejek<br />
elszívásbaráttá tételére.<br />
Regionális logisztikai ellátási, valamint beszállítói rendszerek kialakítása részprojektekben<br />
alkalmaztunk fi atal oktatókat, PhD hallgatókat, kutatókat és indirekt diplomatervezőket<br />
is.<br />
Eredményeink:<br />
Mechanikai megmunkálások hatékonyságjavítási lehetőségeinek feltárása<br />
A <strong>szerk</strong>ezeti megmunkálások (csap- és csaprés kialakítás) folyamatképességi mutatóit<br />
a megmunkáló berendezések szélesebb körére gépsorok, egyedi gépek) határoztuk meg.<br />
Vizsgáltuk a nem-megfelelőségi hányad további csökkentésének lehetőségeit. A javítás<br />
két lehetséges területét állapítottuk meg. Egyik azoknak a hatásoknak a fi gyelembevétele,<br />
amelyeket az alkatrész megmunkálási folyamat egyes műveleteinek minőségképességére<br />
az előzetes megmunkálási szakaszok fejtenek ki. A javítás másik lehetséges területe a<br />
<strong>szerk</strong>ezeti kötések kifogástalan minőségét eredményező tűrések meghatározása a csapés<br />
csaprés kialakítás műveleteire. Jelenleg ugyanis nincs érvényes szabvány a fa alkatrészek<br />
megmunkálási tűréseire.<br />
Kísérletsorozatokat hajtottunk végre a saját csapos sarokkötések optimális illesztési<br />
szorosságának megállapítására különböző fafajok (kemény lombos, lágy lombos fák, erdei<br />
fenyő). Kritériumként a túlzott illesztési átfedés miatt fellépő alkatrész károsodást és<br />
a kötések törőerejét vizsgáltuk. Az illesztési szorosság hatását végeselemes szimulációval<br />
is vizsgáltuk, kimutattuk az illesztési átfedés funkcionálisan optimális határait.<br />
Az optimális illesztés megfelelő statisztikai biztonságú előállításához meghatároztuk a<br />
csapok és csaprések megmunkálásakor betartandó tűrések nagyságát.<br />
Összevetve a betartandó tűréseket a <strong>szerk</strong>ezeti megmunkálások tapasztalt minőségképességi<br />
mutatóival, a megállapított tűrések közvetlenül nem írhatók elő, teljesítésük az<br />
üzemek jelenlegi gyakorlatában nehézségekbe ütközne. Ugyanakkor a vizsgált <strong>szerk</strong>ezeti<br />
megmunkálások képességelemzései azt mutatják, hogy ezek a folyamatok rendelkeznek<br />
még javítási tartalékokkal, elsősorban az előzetes folyamatok jobb szabályozása révén,<br />
amiknek kihasználásával elérhető válik a funkcionálisan indokolt tűrések betartása.<br />
Fatermékek gyártás- és szereléshelyes tervezése<br />
A kutatási résztémán belül eredmények két alterületen születtek:<br />
Tipikus alkatrész kialakítások feltérképezése, alkatrész gyártási módozatok termelékenységi<br />
felülvizsgálata.<br />
Tömörfa bútorvázak és fából készült nyílászárók tekintetében elvégeztük a feltérképezést<br />
és az alkatrész gyártási módozatok termelékenységi összehasonlítását, a választási<br />
244