Facskó Ferenc (szerk.) (2012): Kutatások a Nyugat-magyarországi

Biotikus és abiotikus környezetek vizsgálata és kutatásmódszertana
and distinct community composition change: Alona affi nis became dominant while numbers
of Chydorus sphaericus dramatically decreased. In the Early Holocene, the productivity
of Lake Braziseem to have increased as refl ected by higher numbers of Cladocera due to
appearance of new species (Alona rectangula, A. quadrangularis and A. guttata) whichare
common in productive waters. Signifi cant negative correlation was found between average
dorsal length of daphnid ephippia and the NGRIP d18O isotopevalues. Given the absence
of fi sh predation, changes in Daphnia ephippia size were taken to indicate climatic change:
larger ephippium size inferred cold conditionsduring the Late Glacial, while smaller size
refl ectedclimate warming during the Early Holocene. Weconclude that Cladocera fossils
are good indicators ofclimatic change that happened during the transition from the Late
Glacial to the Holocene. We found thatclimatic conditions can be tracked either by size distribution
of Daphnia ephippia (larger ephippiumsize under colder climate) and/or by community
change of cladocerans.
KORPONAI J. – VARGA K. – NÉDLI J. – G-TÓTH L. (2011): A Cladocera közösség változása a
Balaton Keszthelyi öblében: az üledékcsapda és a planktonminták összehasonlítása
= Cladocera community changes in the Keszthely-bay (Lake Balaton, Hungary):
comparing of cladocearns in sediment traps and in the water column. Hidrológiai Közlöny
91: 52-54.
Kivonat – A Balaton cladocera közösségét az 1800-as évek óta vizsgálják. A plankton vizsgálatok
során a mintavételek kü lönbözőidő intervallumonként, és eltérő módszertan szerint
történtek. A cladocera maradványok eloszlása és abundanciája kü lönböző biológiaiés
fi zikai faktoroktól fü gghet. A plankton minták időbeni heterogenitásából származó hibát
kikü szöbölhetjü k az ü ledékcsapda használatával, melynek segítségével a recens faunáról
szerezhető a teljesebb kép. Az ü ledék-csapdák használatával a cladocera fajok
abundanciájának rövid távú változásait, a fajok egyedszámának tér és időbeni változását
is vizsgálhatjuk. A keszthelyi-öbölben felállított ü ledékcsapda cladocera maradványainak
vizsgálati eredménye szerint, jelentős kü lönbségek vannak a planktonikus mintából kapható
cladocera közösség szerkezetét illetően. Az ü ledékcsapdában nagyobb számban jeletek
meg a növényzethez kötött, ill. bentikus életmódot folytató fajok (Acroperus harpae,
Alona quadrangularis, Camptocercus rectirostris, Eurycercus lamellatus, Graptoleberis
testudinaria, Iliocryptus sp., Leydigia acanthocercoides, Pleuroxus unicatus, Sida
crystallina). Ezen fajok mellett azonban az ü ledékcsapda jelentős számban tartalmazta a
domináns planktonikus cladocera fajokat is (Bosmina longirostris, B. coregoni,B. longispina,
Chydorus sphaericus). Az ü ledékcsapdákból kimutattuk a Bosmina longispina jelenlétét a
Balatonban, mely új fajnak számít, jelezve a tó oligotrofi zálódását.
KORPONAI J. – VARGA K. – LENGRÉ T. – KÖVÉR C. – PAPP I. (2011): A Balaton trofi tás változásának
paleolimnológiai rekonstrukciója a Cladoceramaradványok alapján =
Paleolimnological reconstruction of trophic state in Lake Balaton using Cladocera
remains. Ecology Of Lake Balaton. A Balaton Ökológiája 1: 35-48.
Kivonat – A Balaton ü ledéke fontos bizonyítékokkal szolgál a tóban lezajlott eseményekkel
kapcsolatban. A pigment maradványok alapján a Keszthelyi-medencében öt eutrofi zációs
periódus volt kimutatható. A rekonstruált legfi atalabb eutrofi zációs események becsü lt
időpontja egyezik az irodalomban korábban publikált eutrofi zációs eseményekkel. A maradványokból
kimutatott Cladocera közösség fajgazdagsága és egyedszáma a trofi tással növekedett,
az oligtrofi zációval csökkent. A Balaton ü ledékére a Chydoridae-k, ezen belü l az
Alona fajok maradványai voltak jellemzőek. A domináns faj az Alona quadrangularis volt,
egyedszáma meghaladta az összegyedszám 40%-át, de magas abundanciával jelen volt még
207