1. Játék - Sulinet

110 s z ö v E g é r t é s - s z ö v E g A l K O t á s • 6 . é v F O l y A m
mEgOldás
A)
a) A cím és a vers egésze csak ritmusában és nyelvi megformáltságában függ össze a valódi regösénekekkel.
b) Minden kiemelt sor képtelenségre, lehetetlenségre utal. ellentétek, kilátástalanság, sorstalanság
hangulatát árasztják. ezt explicitté teszi az utolsó kiemelt sor.
c) A válasz attól függ, hogy a gyerekek mennyire metaforikusan fogalmaztak. Hogy a metaforáik
köznapi vagy költői képek-e.
d)
Hasonlóság: tipográfia, nyelvi megformáltság, refrén, ritmus.
különbség: József Attila a versében nem követi a regölés szokásrendjét, tartalmát, sorrendjét. Az
egész vers ellentétre épül, mintegy paródiája a népi regösénekeknek.
B)
a) Mindkét szónak köze van az elrejtéshez. Aki regél, múltbeli eseményt mesél, pejoratív értelemben
kevéssé hihető történetet kitalál. A rejt: titkon, észrevétlenül tesz, helyez valamit valahova,
hogy ne lehessen meglátni, megtalálni. átvitt értelemben pedig a szóban forgó tényt, érzelmet,
lelki tartalmat, valamint ennek külső megnyilvánulását titkolja, leplezi, nem engedi nyilvánosságra
kerülni, magába zárja.
b)
SzeMély kiJelentő Mód felSzólító Mód
Jelen idő Múlt idő
1. fejtem, szertefuttam
2.
3. ring, keni, fizeti vetött váljon, legyen, böködjön
c)–d) A vers első részében csak kijelentő mód múlt idejű 1. és 3. személyű igealakok vannak, a
refrén: rege, róka, rejtem.
A második részben kijelentő mód jelen idejű és felszólító módú, 3. személyű igealakok vannak,
a refrén vált: rege, róka, ejtem.
c)
a) a refrén két variációban; bika, csöbör, rózsa, nép
b) A szavak távolsága, költői képekben és toldalékolt formákban való megjelenésük miatt.
c) A kétféle refrén a vers jelentésének megfelelően váltja egymást. Az első variáció a rejt, titkol,
eldug értelmet, a második az esni enged, valamilyen állapotba, helyzetbe juttat, kárt, sérülést idéz
elő jelentést hordozza.
f) „kasznár szíve káposztában,…”
„keni urát oly kenőccsel,…”