Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
c s u P A - c s u P A r i t m u s 51<br />
vezethetjük a ’szótag’ elnevezést mint a beszéd ritmikai alapegységét, és tudatosíthatjuk, hogy<br />
a szótagszám, azaz a ritmikai elemek száma a magánhangzók számával azonos.<br />
• ezután megadott ritmusmintákhoz kell szavakat csoportosítaniuk a tanulóknak. ejtsék ki a szavakat,<br />
és próbálják meg ledobolni, majd rendeljék őket a megfelelő ritmusmintához [b) feladat].<br />
• vizsgálják meg a megegyező ritmusú szavak szerkezetét, és határozzuk meg együtt a rövid és<br />
hosszú szótag kritériumait [c) feladat].<br />
• Játsszunk a nevekkel: minden tanuló írja fel saját nevének a ritmusképletét egy papírra, majd<br />
gyűjtsük össze, és osszuk szét a papírokat. A gyerekek egyesével dobolják le a kapott mintát, és<br />
próbálják meg felismerni, kinek a neve lehet az. több megoldás is lehetséges, előfordulhatnak<br />
megegyező ritmusú nevek az osztályban, pl. Szabó istván, takács gábor és gerencsér pál.<br />
• ezután párosával oldják meg a gyerekek a feladatokat [d)–g) feladat]. Ha kevés az órán az idő,<br />
a befejezés legyen otthoni feladat.<br />
• A feladatok megoldása előtt szóban is hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy a szótagolás<br />
nem azonos az elválasztással!<br />
• Szándékosan nem adunk olyan feladatot, amelyben a szótagok határának szerepe lenne, csak<br />
az e) feladatban játszanak a gyerekek azzal, hogy a szavaknak nem csak egyféle szótagolása<br />
lehetséges. Az elválasztás ugyanis egy helyesírási konvenció, megadhatók a szabályai; a szótag<br />
azonban a beszéd ritmikai szerkezetének a jellemzője, és bár jól megállapítható, hogy hol van<br />
a „magja”, a leghangzósabb része, arra semmiféle eszközünk nincs, hogy a „határait” megtaláljuk.<br />
Az a szótagolás, amelyet a gyerekek az iskolában tanulnak, a helyesírásban használatos<br />
elválasztást követi.<br />
k iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: ritmikai készség, szabálykeresés<br />
c élc s opor t – dif ferenciálá s: az egész osztály<br />
Munk afo r mák: frontális, páros<br />
M ó d s zerek, eljárá s ok: ritmusgyakorlat, magyarázat, megbeszélés<br />
3. A szavaknak és a mondatoknak is van ritmusuk.<br />
a) Hány ritmuselem (tá, ti) van az alábbi szavakban?<br />
Hogyan lehet megállapítani?<br />
labda:<br />
zongora:<br />
abrakadabra:<br />
kulcs:<br />
tengeralattjáró:<br />
elfelejtettétek:<br />
megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért:<br />
b) írjátok be a táblázatba az alábbi szavakat a megadott ritmusmintákhoz!<br />
Mely szavak lesznek hasonló mintájúak?<br />
haladó, petike, fakutya, szálloda, almafa, kanapé, térzene, pilóta, paróka, ruhabolt,<br />
lehajolt, kivitte, leteszi, belökte, kellene, katona<br />
∪ ∪ ∪ – ∪ ∪ ∪ ∪ – ∪ – ∪<br />
c) vizsgáljuk meg, miben hasonlítanak az egyforma ritmusú szavak!<br />
Mi számít a beszédben hosszú (tá) és rövid (ti) ritmikai egységnek?
Change language