You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
c élc s opor t – dif ferenciálá s: az egész osztály<br />
Munkaformák: egyéni<br />
M ó d s zerek, eljárá s ok: olvasás jelöléssel<br />
7. Olvasd el a következő szöveget!<br />
Keress további példákat, és beszéld meg a társaiddal!<br />
A MAgyAr SzAvAk JellegzeteS HAngtAni felépítéSe<br />
A t A K t i K u s H A N g t A N – F O N O t A K t i K A 85<br />
Annak, hogy egy-egy szót mennyire érzünk „tipikus”, „természetes” magyar szónak (azon kívül,<br />
hogy magyar beszédhangokból áll), két fontos szempontja van: az egyik a MAgánHAngzó-<br />
HArMóniA. ez azt jelenti, hogy tipikusabbak azok a magyar szavak, amelyek csupa elölképzett<br />
(pl. kemence, csenevész) vagy csupa hátulképzett (pl. boróka, akác) magánhangzót tartalmaznak.<br />
A hátulképzett hangokból álló szavak megengedik az iket (pl. csiga, Boldizsár), éket (pl. héja,<br />
karéj), és sokszor előfordul az is, hogy a szó utolsó magánhangzója e (pl. fotel).<br />
A másik fontos szempont, hogy a MáSSAlHAngzó-cSoportok (közvetlenül egymás után<br />
következő mássalhangzók) csak egyforma zöngésségű mássalhangzókat tartalmazhatnak (ezért a<br />
bagter vagy a bakder hangsor nem lehetne magyar szó). A szó elején és a szó végén még ennél is<br />
korlátozottabb, hogy milyen mássalhangzó-csoportok fordulhatnak elő, például nincs a szó elején<br />
pj vagy kj. A tk vagy a kt hangkapcsolat pedig se szó elején, se szó végén nem állhat (néhány<br />
helységnévtől eltekintve, pl. Detk).<br />
Nonszensz szó és lehetséges szó<br />
A nyelvészek NoNSZENSZ (értelmetlen, jelentés nélküli) szónak hívják az olyan szavakat, amelyeknek<br />
a hangalakja ugyan megfelel az adott nyelv hangtani szabályainak, de az adott szó mégsem<br />
szava az adott nyelvnek, mivel nem jelent semmit. Ilyen nonszensz magyar szavak például a keperi vagy<br />
az ugaka. Ezek hangtani szempontból teljesen szabályosak (ha megfigyeljük bennük pl. a magánhangzóharmóniát),<br />
de nincsen jelentésük. Ezért nem nevezhetjük őket „igazi” szavaknak, csak nonszensz<br />
szavaknak.<br />
A nyelvészek lEHETSÉGES szónak nevezik az olyan toldalékolt szóalakokat, amelyeknek „létezniük kellene”,<br />
és hangtani szempontból is teljesen szabályosak, de valami különleges szabály vagy kivételesség<br />
miatt mégsem léteznek. Ilyen lehetséges szavak például a félés (amit valamiért félelemnek mondunk)<br />
vagy a mentőség (mint intézmény, amit mentőknek mondunk). Mivel ezek a lehetséges szavak nyelvtanilag<br />
teljesen szabályosak, beszédünkben „nyelvbotlásként” sokszor előfordulnak.<br />
ráHANgOlódás<br />
5. lépés: A házi feladat<br />
megbeszélése<br />
10 perc<br />
tanári instrukciók<br />
• Beszéljük meg a gyerekek kérdéseit, felvetéseit, kérjünk tőlük minden hangtani jellegzetességre<br />
példákat.
Change language