IV. Vállalkozáskutatási Konferencia

A megküzdési stratégiák osztályozására több kísérlet történt. Mint azt Drnovšek és szerzőtársai
(2010) megállapítják, a megküzdési stratégiák értelmezhetők vállalkozói környezetben is. A
munkahely (és vállalkozói lét) közötti lehetséges összefüggést elsőként Anderson (1992) említi.
Ahmad és Xavier (2010) maláj vállalkozókra kiterjedő vizsgálata a stressz és a rá adott válaszreakció
alapján azt tárta fel, hogy a megküzdés a hatékony kommunikációban és az eltérítő és
elbizonytalanító gondolatok figyelmen kívül hagyásában áll. Singh-Corner-Pavlovich (2007) közös
tanulmányukban a vállalkozói megküzdési stratégiák mibenlétét abban látják, hogy a vállalkozók azok
segítségével problémaorientáltan tekintenek életük olyan sajátosságaira, mint a lehetséges
bevételkiesés, a financiális nyomás, valamint bizonytalanság. Ericson (2010) arra világít rá, hogy a
vállalkozói megküzdés során nemcsak a racionális döntések, de az emocionális oldal is előtérbe kerül.
Ezen álláspontot képviselik Drnovšek és szerzőtársai (2010) is, akik meglátása szerint az érzelmi alapú
megküzdési stratégiák azért fontosak, mert ezek segítségével képesek a vállalkozók munkájuk
pszichológiai aspektusával megküzdeni, mint amilyen a bizonytalansággal járó stressz, az adózási
rendszerek változékonysága, valamint a mindennapi tevekénységhez kapcsolódó gyász, bűntudat,
depresszió, a kétségbeesés, a harag és a frusztráció feldolgozása és kezelése. Zhang és Doll (2001)
szerint megküzdési stratégiákat alkalmazzák a vállalkozók a stratégiai szemlélet kialakítása, a direktív
menedzsment stílus gyakorlása, valamint a termékfejlesztés folyamatában a bizonytalanság kezelése
és elkerülése érdekében az ügyfelek és a beszállítók intenzív és elkötelezett kapcsolat ápolására. Kim
és Wilemon (2002) ugyanakkor a vezetői megbízás, az információgyűjtés és a hozzá kapcsolódó
információs hálózat használata, a partnerekkel és beszállítókkal kapcsolatos szoros együttműködés,
valamint az innovációs folyamatokban megfigyelhető bizonytalanság esetén a döntéshozatali
kockázatok kezelésére javasolja a megküzdési stratégiák alkalmazását.
Módszertan:
Jelen tanulmány három irányból közelíti meg a kérdéskört: PRISMA modell alapján készült
szisztematikus szakirodalomfeldolgozáson keresztül foglalja össze a téma elméleti megközelítését (1);
félig strukturált interjúrendszer során gyűjtött információk tartalomelemzésének segítségével
mutatja be a szakemberek témaérzékelését és gyakorlati meglátásait (2); míg longitudniális elven
készült interjúkra épülő esettanulmányok segítségével azonosít be vállalkozói jó gyakorlatokat és
alkalmazott stratégiákat.
Eredmények:
Az eredmények rávilágítanak, hogy vállalkozások esetén tudatos megküzdési stratégiákról nem
igazán beszélhetünk, azok inkább adott reakciókra korlátozódó aktivitások (1), a tudatosság
ugyanakkor megjelenik, sok az intuíció a megküzdési folyamatokban (2), amelyet elsősorban a
vállalkozó mentális állóképessége (3) befolyásol, ugyanakkor a COVID kapcsán felmerült kihívásokra
pozitívan inkább lehetőséget látnak a vállalkozók (4), amely kihívásokkal a szakirodalomban is
leggyakrabban ajánlott társas támogatás keresésével, a proaktív szemlélettel és pozitív jelentés
társításával küzdenek meg (5).
Miért fontos a kutatás és mi az eredmények gyakorlati következménye, relevanciája: