IV. Vállalkozáskutatási Konferencia

Magyarország központi régiójának és a vidéki területeknek pandémia általi érintettsége, a
válságból való kilábalás módjai
Szerző:
Prof. Dr. Poór József, DSc. (Selye János Egyetem, Komárno, Szlovákia)
Módosné Szalai Szilvia (Selye János Egyetem, Komárno, Szlovákia)
Jenei Szonja (Selye János Egyetem, Komárno, Szlovákia)
A kutatás célja és kérdései:
Kutatásunk célja kimutatni, hogy a központi régió és a vidéki Magyarország eltérően volt érintett a
pandémia negatív hatásaiból, illetve a kilábalás vélt sebessége és útja között is eltérés fedezhető fel.
Az eltérések fakadhatnak a minta megoszlásából, hiszen különböző az ágazati megoszlás, a központi
régióban magasabb az átlagos árbevétel és a foglalkoztatotti létszám. Budapesten és térségében
inkább az országos, illetve a világméretű piacra alapozó vállalkozások működnek, míg vidéken
jellemzőek a helyi és regionális vevői szegmensekre építő gazdálkodó egységek. Vizsgálatunk során
ellenőrizzük a területi elhelyezkedés és a likviditás változásának összefüggését, valamint
összehasonlítjuk az otthoni munkavégzés elterjedési sebességét. Összehasonlítjuk a kilábalási
intézkedéseket, mind a vállalati menedzsment, mind az emberi erőforrás gazdálkodás szempontjából.
Elméleti háttér:
Röviden bemutatjuk azt a kutatást, mely adatbázisukat szolgáltatta, de az információkból még nem
készült területi bontású összehasonlítás. Hazánkat nem csak vármegyékre, hanem régiókra is
oszthatjuk. Az elemzésünkben a főváros és Pest megye egy területi egységként jelenik meg, mivel
Budapest és az agglomeráció egyre szorosabb szálakkal kötődik egymáshoz. A központi régióban az
egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson mért értéke magasabb, mint az uniós átlag. A vidéki
régiókban ilyet nem tapasztalhatunk, a legrosszabban teljesít az Észak-Alföld régió, 46%-kal,
legjobban Nyugat-Dunántúl 72%-kal. A vidéki Magyarország elmaradásának felszámolásában fontos
szerepet játszhat a nagyvárosok fejlesztése és agglomerációs térségük kialakulása. A pandémia
okozta krízisen túl, a szomszédban zajló fegyveres konfliktus okozta bizonytalanságban Magyarország
nehezen megvalósítható törekvése, hogy növekedési pályán maradjon. A cél teljesítésének fontos
feltételei közé tartoznak, többek között a vidéki Magyarország felzárkóztatása és az innováció
fokozása.
Módszertan:
A kérdőíves felmérés 2021 július 1. – november 30. között zajlott. 1184 vállalati vezető által kitöltött
kérdőív tagolható két részre. A központi régióból 714 válasz (61%), míg a vidéki területekről 456
válasz (39%) érkezett. Így összességében a mintánk 1170 vállalkozást fed le. Bár a minta mindkét