IV. Vállalkozáskutatási Konferencia

30 év 52 történet tükrében
Szerző:
Hortoványi Lilla (Mathias Corvinus Collegium)
Pogácsás Péter (Mathias Corvinus Collegium)
Szepesi Balázs (Mathias Corvinus Collegium)
A kutatás célja és kérdései:
Kutatásunk célja, hogy a vállalkozások vezetői és tulajdonosai szemszögéből értelmezzük a
rendszerváltás utáni időszakot, az idődimenziót az elemzésbe beépítve tárjuk fel a vállalkozások
kontextusát és működését meghatározó témákat és azok értelmezését. Korábbi publikációk
részletesen foglalkoztak már a magyar átalakulással, társadalmi alrendszerek (politikai-hatalmi
viszonyok, gazdasági, tulajdonosi rendszer, társadalmi értékrendszerek, kultúra stb.) változásaival és
fejlődésével, munkánk ezért nem az intézményi és makrokeretekre fókuszál, hanem a gazdaság
mikroszintű alakulására és értelmezésére. A korszak átfogó, vezetői nézőpontú vizsgálata mind
gazdaságtörténeti mind vállalkozáskutató szempontból hiánypótló.
Elméleti háttér:
A kutatás egy kontextus-központú perspektívát követ, amely feltárja, hogy az elmúlt 30 évben
különböző „kontextusok” miként befolyásolták és ösztönözték a sikeres vállalkozások működését.
Korábbi kutatások igazolták, hogy a vállalkozás egy olyan speciális, tapasztalási folyamat, amelynek
során az egyén helyzetek értékelése és a cselekvések sorozata révén válik vállalkozóvá (Ezzedeen és
Zikic, 2017). A fenomenológiai megközelítés pedig ennek a folyamatnak a megértésében segít, a
vállalkozó motivációs aspektusait, továbbá a kontextuális tényezők támogató, esetleg hátráltató
szerepét is fel tudja tárni, meg tudja ragadni.
A kontextuális hatások, illetve azok sikerességre gyakorolt hatásának vizsgálata a vállalkozáskutatás
fontos iránya (Autio et al, 2014), mivel a vállalkozás, a vállalkozó működésének kontextusa s siker
vagy a kudarc kulcsfontosságú moderátorai, ezáltal a vállalkozás életképességére is nagy hatással
vannak (Wynn and Jones, 2019; Garud et al., 2014).
Módszertan:
A kutatás során olyan interjúalanyokat kerestünk meg célirányos mintavétellel, akik mélyreható és
részletes információkat tudtak nyújtani a vizsgált jelenségről. A minta számosságát az elméleti
telítődés határozta meg nem pedig a reprezentativitás. Összesen 52 magyarországi gyakorló
vállalkozóval készítettünk interjút. Az interjúkérdések elsősorban a résztvevők lehetőségeire,
kihívásaira és ezekre vonatkozó tapasztalataira fókuszáltak, ugyanakkor az interjúk során szabad teret