IV. Vállalkozáskutatási Konferencia

Módszertan:
Kérdőívvel vezetett, félig strukturált szakértői interjúk (20 db), magyar és osztrák kutatókkal,
vállalatok és szakmai szövetségek képviselőivel.
Eredmények:
Bemutatjuk, hogy az autóipari félperiférián belül a már befutott tagokhoz képest az újonnan érkezők
gyakran nem felkészültek arra, hogy az új versenykörnyezetben jól teljesítsenek. Mivel az ellenálló
képességet (rezilienciát) biztosító versenyképes eszközök kialakításához évtizedekig tartó szerves
tudás- és tapasztalatfelhalmozásra van szükség, a korábban az integrált periféria
versenykörnyezetében jól teljesítő újonnan érkezők gyakran a félperiféria leggyengébb tagjaivá
válnak (félperiféria „alsóbb” kategóriája). A tanulmány az osztrák és a magyar autóipar evolúciós
pályáját összehasonlítva mutatja be a fenti kijelentéssel kapcsolatos elméleti érveket. Megmutatjuk,
hogy Ausztria, amely a kategórián belüli (a „felső” félperiférián belüli) modernizáció esetét példázza,
ki tudja használni mind erős innovációs potenciálját, mind a versenyképes hazai tulajdonú beszállítók
sűrű hálózatát, a klaszteralapú és ipari-egyetemi együttműködés hagyományát, valamint a fejlett
technológiai piacot. Ezzel szemben Magyarország kategóriák közötti átmenetét elsősorban az
emelkedő bérszínvonal hajtotta, míg más mutatók alapján nem igazán kerülne a félperifériás
országok klubjába. Az „alsóbb” kategóriájú félperifériák fejlődési pályái könnyebben kisiklanak, ha az
autóiparra összpontosító iparpolitika megreked a - korábban igen hatékony –integrált perifériás
részvételt szolgáló szerepében, jellegében.
Miért fontos a kutatás és mi az eredmények gyakorlati következménye, relevanciája:
A kutatás eredményei elsősorban az autóipari globális értékláncok változásainak leírásában, azok
Magyarországra gyakorolt hatásában, illetve ennek gazdaságpolitikai következményei szempontjából
fontosak. Beazonosítjuk azokat a tényezőket, amelyek hátráltathatják Magyarország „felsőbb”
félperifériába való felzárkózását: az innovációs potenciál emelése, a versenyképes hazai beszállítói
bázis növelése, a klaszteresedés és az ipar-egyetem együttműködés erősítése, a technológiai piac
fejlesztése.
Releváns irodalom, ill. hivatkozásjegyzék:
Antalóczy, K., Gáspár, T., & Sass, M. (2019). The Specialties of the Pharmaceutical Value Chains in Hungary. Acta
Oeconomica, 69(S2) 41-72.
Blažek, J. (2016). Towards a typology of repositioning strategies of GVC/GPN suppliers: the case of functional
upgrading and downgrading. Journal of Economic Geography, 16(4), 849-869.
Blažek, J., Květoň, V., Baumgartinger-Seiringer, S., & Trippl, M. (2020). The dark side of regional industrial path
development: towards a typology of trajectories of decline. European Planning Studies, 28(8), 1455-1473.
Ferràs-Hernández, X., Tarrats-Pons, E., & Arimany-Serrat, N. (2017). Disruption in the automotive industry: A
Cambrian moment. Business Horizons, 60(6), 855-863.