IV. Vállalkozáskutatási Konferencia

A vezetési stílusok hatása a digitális transzformációra
Szerző:
Dióssy Kitti (Budapesti Corvinus Egyetem, Vodafone Intelligent Solutions)
Dr. Demeter Krisztina (Budapesti Corvinus Egyetem, Vállalatgazdaságtan Intézet, Logisztika és Ellátási
Lánc Menedzsment Tanszék)
Dr. Losonci Dávid (Budapesti Corvinus Egyetem, Vállalatgazdaságtan Intézet)
A kutatás célja és kérdései:
A kutatás célja az, hogy egy átfogó képet adjon a magyar vállalatok digitalizációs átalakulásáról és a
vezetői stílusok ebben játszott szerepéről. A kutatás fő kérdése az, hogy a vezetői stílusoknak van-e
hatása a digitalizációra. A vizsgált stílusok a kapcsolatorientált- és a feladatorientált vezetők.
Elméleti háttér:
A legújabb ipari forradalomnak – melynek leképeződése a feldolgozóiparban az Ipar 4.0 –
köszönhetően a digitalizáció teljesen áthatja a vállalatokat és a vállalkozások folyamatait. A
digitalizáció által előidézett változások a szervezeti működés minden lényeges dimenzióját érintik.
Sokan hangsúlyozzák a digitális stratégia szerepét a sikeres átalakulásban, de az egyes technológiák
szerepével, a szervezettel és annak erőforrásaival, a vállalati kultúra hatásaival is foglalkoznak. A
digitális átalakulást elemző modellekben mindezen témákon túl megjelenik a vezetési stílus a
szempontok között, mint elsődleges transzformációs sikertényező. Kiderül az is, hogy a megfelelő
készségekkel rendelkező vezető elengedhetetlen a sikerhez. A különböző vezetési stílusok hatással
vannak a szervezet hatékonyságára és teljesítményére. Nem minden vezetési stílus vezet jobb
szervezeti jövőhöz, ezért a legmegfelelőbb stílus kiválasztása sarkalatos döntés.
Módszertan:
Az elemzés a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Versenyképesség Kutató Központ (VKK) vállalati
felmérésének adatait használja. Az adatgyűjtést 2018 októbere és 2019 júliusa között a TÁRKI Zrt.
munkatársai végezték. Az adatok megbízhatóságának növelése érdekében elvégezett adattisztítást
(pl. hiányos kitöltések törlése, beszámolók alapján negatív saját tőkével rendelkező vállalatok törlése)
követően a végső mintában 209 cég szerepel. Jelen kutatás 94 feldolgozóipari vállalat adatait elemzi.
A változók közötti kapcsolat elemzésére az SPSS-t használjuk. Az adatok közötti kapcsolatok és azok
erősségének tesztelésére jól bevált statisztikai módszer a regressziós analízis.
Eredmények: