IV. Vállalkozáskutatási Konferencia

Az épületek ökológiai lábnyomának meghatározásához 2 újépítésű családi ház, 2 újépítésű társasház,
valamint 5 meglévő (3 panel, 2 nagyblokkos) társasház felújításának tervezői árazatlan költségvetését
használtuk fel. Ugyan a minta elemszáma alacsony, a vizsgált épületekbe beépített anyagok
mennyisége és minősége hasonló méretű ingatlanok esetén reprezentatívnak tekinthetők. A számítás
során az újépítések esetén szerkezetkész épületeket vettük alapul, ahol a tervezői költségvetés
szerinti anyagokhoz szakirodalmi források (pl. Hammond & Jones, 2008) alapján társítottuk a
kapcsolódó CO2 kibocsátást, majd azt Lin és szerzőtársai (2018) módszertana alapján konvertáltuk
ökológiai lábnyommá.
Eredmények:
Előzetes eredményeink alapján az újépítésű családi házak az újépítésű társasházaknál mind egy
lakóra, mind egy négyzetméter alapterületre vetítve nagyobb környezetterhelést jelentenek.
Mindkét épülettípusnál megfigyelhető, hogy a szerkezetkész állapotig merül fel a környezetterhelés
túlnyomó része, amelyet a nagy tömegű elemek, elsősorban a beton okoznak. Ezzel szemben az
energetikai célú felújítások esetén nagyságrendekkel kisebb környezetterhelést tapasztalható.
Összegzés: A módszertan segíthet a tervezők és a vállalkozások számára azonos költség-, illetve
jövedelmezőségi szinten környezettudatos alternatívák kiválasztásában, miközben a vevők számára
információ nyújtható a megvásárolt vagy bérelt ingatlan környezeti hatásairól. A módszertan emellett
támogathatja szakpolitikák megalapozását, ugyanis segítségével kiválaszthatók azok a beavatkozási
területek, ahol a felújítást, illetve ahol az újépítést célszerű előnyben részesíteni. További
szakpolitikai implikáció, hogy az építési időszakban felmerülő környezetterhelés nagysága figyelembe
vehető a támogatási konstrukciók során, így járulva hozzá a kibocsátások makroszintű
csökkentéséhez.
Releváns irodalom, ill. hivatkozásjegyzék:
Hammond, G., & Jones, C. (2008). Inventory of carbon and energy. University of Bath.
Lin, D., Hanscom, L., Murthy, A., Galli, A., Evans, M., Neill, E., Mancini, M., Martindill, J., Medouar, F.-Z., Huang,
S., & Wackernagel, M. (2018). Ecological Footprint Accounting for Countries: Updates and Results of the
National Footprint Accounts, 2012-2018. Resources, 7, 1–22. https://doi.org/10.3390/resources7030058
Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2021-2023
Szennay, Á., Major, Z., & Beke, J. (2021). Ecological footprint satellite calculators to determine the
environmental impact of material usage of SMEs. In J. Nikodem & R. Klempous (Szerk.), 12th IEEE International
Conference on Cognitive Infocommunications (CogInfoCom 2021): Proceedings (o. 677–680).
Szigeti, C., Szennay, Á., Lisányi Endréné Beke, J., Polák-Weldon, J., & Radácsi, L. (2021). Challenges of Corporate
Ecological Footprint Calculations in the SME Sector in Hungary: Case Study Evidence from Six Hungarian Small
Enterprises. In A. Banerjee, R. S. Meena, M. K. Jhariya, & D. K. Yadav (Szerk.), Agroecological Footprints
Management for Sustainable Food System (o. 345–363). Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-15-9496-
0_11