IV. Vállalkozáskutatási Konferencia

kifejezetten a vállalkozásoktatásban történő részvételre vonatkozó kérdések is bekerültek. Munkánk
során elemezzük a GEM 2021-es és 2022-es magyarországi, reprezentatív, lakossági adatfelvételének
a vállalkozói tudáshoz és a vállalkozásoktatáshoz kapcsolódó eredményeit. Az elemzés során
gyakorisági eloszlások és kereszttáblák segítségével vizsgáljuk a vállalkozásoktatásban való
részvétellel kapcsolatos tényezőket. Az oktatás és képzés vállalkozói ökoszisztémában betöltött
szerepét vizsgálva vizsgáljuk a GEM NES (National Expert Survey: 36 gondosan kiválasztott szakértő
bevonásával végzett vizsgálat) 2021-es eredményei, kitérve a nemzetközi összehasonlításból
levonható következtetésekre is. A nemzetközi konzorcium adta lehetőségek között, lehetőség szerint
a 2022-es előzetes eredmények is bemutatásra kerülnek.
Eredmények:
Nemzetközi összehasonlításban vállalkozásoktatás témában Magyarország gyenge teljesítményt
mutatott két szempontból is: a hazai értékelés lemaradást mutat nemzetközi viszonylatban és az
oktatás a vállalkozói ökoszisztéma szűk keresztmetszeteként jelenik meg. Így a tovagyűrűző hatások
miatt a többi elem relatív jó szintje mellett is megreked az ökoszisztéma fejlődése. A szakértők a
leggyengébbnek a közoktatás vállalkozói létre történő felkészítését értékelik, míg a gazdasági
felsőoktatás vállalkozásindításra való felkészítését inkább elfogadhatónak ítélik. Ez arra utal, hogy
egyponton túl hiába fejlesztjük a felsőoktatást e területen, az alapok hiánya miatt nem tudunk
eredményt felmutatni.
2021-ben és 2022-ben egyaránt a válaszadók egyharmada (2021: 36%, 2022: 33,5%) érzi úgy, hogy
megfelelő képességekkel és tudással rendelkezik egy vállalkozás elindításához – ezzel a magyarok
vállalkozásindításra való felkészültsége saját megélésük alapján európai uniós és régiós
összehasonlításban is sereghajtónak számít. A vállalkozásoktatás és a vállalkozásindítási hajlandóság
közötti összefüggés meglétére tekintettel fontos eredmény, hogy mindössze 18% vett részt valaha
vállalkozóvá válásra felkészítő, a vállalkozóvá válásra motiváló oktatásban. Közülük 51% közoktatáson
kívül (tanfolyam, tréning), 28%-a egyetemi tanulmányai során, 19% középiskolai tanulmányai során
részesült képzésben. A fiatalok körében (18-24 és 25-34) inkább jellemző, hogy vettek részt
valamilyen formában vállalkozásoktatásban. Ez összefüggésben lehet a vállalkozói lét elmúlt
évtizedekben növekvő presztízsével – vagy az un. vállalkozói készségek munkaerőpiacon is hasznos
készségként való elismerésével. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőkre inkább jellemző,
hogy vettek részt vállalkozásoktatásban. Emellett jellemzőbb a vállalkozásoktatásban való részvétel
azokra, akiknek valamely, vagy mindkét szülője vállalkozó vagy részt vett vállalkozásoktatásban.
Miért fontos a kutatás és mi az eredmények gyakorlati következménye, relevanciája:
A vállalkozásoktatásban való részvétel kutatások alapján összefüggésben áll a vállalkozási
hajlandósággal. Mivel a magyar fiatalok vállalkozási hajlandósága rendkívül alacsony, ennek növelése
nemzetgazdasági fontosságú kérdés. A szakértők véleménye szerint a vállalkozásoktatás a hazai
ökoszisztéma leginkább fejlesztésre szoruló területe, amely miatt a tovagyűrűző hatások
következtében a többi elem relatív jó szintje mellett is megreked az ökoszisztéma fejlődése. A
vállalkozásoktatás emellett nem csak a később valóban vállalkozóvá válók számára jelent előnyöket.
A vállalkozóinak nevezett készségek (például a csapatmunka vagy a kommunikáció) a