IV. Vállalkozáskutatási Konferencia

Kereszttűzben? A fogyatékossággal élő vállalkozók identitása a vállalkozói lét, a
fogyatékosság és a nemek metszetében
Szerző:
Svastics Carmen (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Csillag Sára (Budapesti Gazdasági Egyetem)
Hidegh Anna Laura (Budapesti Corvinus Egyetem)
Győri Zsuzsanna (Budapesti Gazdasági Egyetem)
A kutatás célja és kérdései:
Az interszekcionális megközelítést alkalmazó irodalom a különböző identitáspozíciók együttélését,
kölcsönhatását és kölcsönös reprodukcióját vizsgálja (Collins 2020; Crenshaw 1991). Annak ellenére,
hogy egyre több kutatás alkalmaz többdimenziós megközelítést (Adeeko & Treanor, 2022; Barrett &
Vershinina, 2017; Heizmann & Liu, 2020), még mindig kevés a fogyatékosság egymást metsző
identitáskategóriáinak vizsgálata (Williams & Patterson, 2019). Mivel a vállalkozói kutatásokban a
fogyatékossággal élő emberek nagyrészt egy “elfeledett kisebbség” (Cooney, 2008),
tanulmányunkban azt szeretnénk feltárni, hogy a fogyatékossággal élő vállalkozók hogyan navigálják
identitásukat a vállalkozás, a fogyatékosság és a nemek kereszteződésben.
Elméleti háttér:
Az interszekcionalitás egyrészt elméleti lencse és módszertan (Booysen, 2018), másrészt a kritikai
társadalomelmélet egy kialakulóban lévő kutatási paradigmája (Hancock, 2007). A vállalkozói
identitás interszekcionális megközelítése elősegíti annak megértését, hogy a többszörös identitások
hogyan alakítják a gazdasági cselekvést (Romero & Valdez, 2016), valamint hogy a fogyatékossággal
élő női vállalkozók esetében – Williams és Patterson (2019, p. 1720) alapján – hogyan kapcsolódik a
“rendellenes test”, a “gondoskodás sokfélesége és egyidejűsége” és a “vizsgált test” (szépség és
szexualitás) a vállalkozó lét megélt tapasztalataihoz. A fogyatékossággal élő vállalkozók
identitásmunkájának interszekcionális lencsén keresztül történő megközelítése lehetővé teszi
számunkra, hogy megértsük, hogyan kérdőjelezik meg a vállalkozók a domináns férfi vállalkozó képét
és hogyan ragadják meg a női és férfi fogyatékossággal élő vállalkozók sokszínű tapasztalatait.
Módszertan:
Tanulmányunk olyan kvalitatív kutatási módszert alkalmaz, amelyet általában összetett és sokoldalú
társadalmi jelenségek, például fogyatékosság és identitás vizsgálatára használnak (Cooper & Emory,
1995). Hógolyó-módszeres minta-kiválasztási stratégiát követve (Silverman, 2008) 2018 és 2020
között két szakaszban 29 félig strukturált interjú felvételére került sor. A résztvevőket akkor vontuk