24.10.2023 Views

IV. Vállalkozáskutatási Konferencia

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Az emberi erőforrás menedzsment versenyképességi megközelítései a KKV-k körében<br />

Szerző:<br />

Dr. Balogh Gábor (Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar)<br />

Dr. Sipos Norbert (Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Vezetés- és<br />

Szervezéstudományi Intézet)<br />

A kutatás célja és kérdései:<br />

Az elemzés során arra a kérdésre keressük a választ, hogy mire érdemes figyelnie egy hazai kisvállalat<br />

vezetőjének az alkalmazottak menedzselése kapcsán, amikor növekedésnek indul a cég létszáma. Ez<br />

egyrészt érinti a HR ciklus kérdéskörét, másrészt viszont kitüntetett figyelmet szentelünk a<br />

javadalmazás kérdéskörének.<br />

Elméleti háttér:<br />

Nemzetközi összehasonlításban a magyar KKV-k vezetői jóval nagyobb arányban döntenek HR<br />

kulcskérdésekben, mint Nyugat-Európában, ahol a HR-osztályok döntési jogköre szélesebb körű, mint<br />

hazánkban, és ez korlátja lehet a hazai KKV-k versenyképességének és innovativitásának is (Almási,<br />

2019). Az EEM kérdéseket magukhoz rendelő vezetők mellett egy másik fontos szempont, hogy a<br />

legtöbb HR funkciónál informális megoldásokat lehet azonosítani, és ezt általában – a<br />

nagyvállalatokkal történő összevetésben – negatívan szokta minősíteni a szakértők többsége. Hidegh<br />

és szerzőtársai (2019) szerint ugyanakkor fel kell ismerni az informális eljárásokban rejlő előnyöket is:<br />

a KKV-k ilyen – alacsony szinten formalizált technikákkal – rugalmasabban és gyorsabban tud reagálni<br />

a környezeti kihívásokra, erős kapcsolati hálóra lehet építeni a stratégiát (pl. toborzáskiválasztásban),<br />

közvetlen munkahelyi légkör, magas bizalmi szint, kellemesebb szocio-emocionális<br />

hangulat, erősebb kohézió, elkötelezettség, lojalitás, bevonás. Az EEM rendszerek alacsony<br />

formalizáltsági szintje és az informális eljárások önmagukban még nem tekinthető károsnak, csak<br />

abban az esetben, ha nem érzékelhető mögötte egyértelmű átgondoltság és (HR) szakértelem.<br />

A javadalmazási és ösztönzési rendszerek (továbbiakban javadalmazás), szűk értelemben a bérek<br />

megállapítása az egyik legfontosabb és legérzékenyebb kérdés (alapfunkció) az emberi erőforrás<br />

menedzsmentben. Ugyanakkor a KKV-knál ritkán lehet nemzetközi összehasonlító eredményeket<br />

találni erről, hiszen az EEM és a versenyképességi kutatások között is nagyvállalatok elemzése<br />

dominál (Cerrato–Depperu, 2011). Ennek elsősorban az információk beszerzési nehézsége és az<br />

aprólékosabb munkát igénylő elemzés az oka. Napjainkban növekvő érdeklődés látható ezen a téren<br />

(Richbell és szerzőtársai, 2010). Fontos hozzátenni, hogy Győri (2018: 255) szerint “az emberi<br />

erőforrásokban megmutatkozó hiányosságok növelik a vállalkozás pénzügyi sérülékenységének<br />

esélyét” a KKV-k esetében is, vagyis a nem jól menedzselt alkalmazotti állomány erőteljesen kihathat<br />

a cég anyagi helyzetére is. Ennek következménye a munkatársak vonzásában, fejlesztésében és<br />

megtartásában is megmutatkozik.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!