pkd

Cselekményötlet a Mission: Impossible-hoz
(1967)
A kül​de​tés egy la​tin-ame​ri​kai or​szág​ban ját​szó​dik, ami a je​len​le​gi Ku​bá​ra ha​son​lít. Ko​ráb​ban egy he​do​nisz​ti​kus,
önző dik​tá​tor ural​ko​dott itt, de nagy​já​ból egy év​vel ko​ráb​ban meg​buk​tat​ta és meg​ölet​te egy
fi​a​tal, ide​a​lis​ta for​ra​dal​már. Ez a bal​ol​da​li for​ra​dal​már azon​ban szö​vet​ke​zett a „má​sik ol​dal​lal”, vagy​is a
ke​let-eu​ró​pai és ázsi​ai kom​mu​nis​ta ál​la​mok​kal. Az Egye​sült Ál​la​mok ter​mé​sze​te​sen sze​ret​né őt meg​buk​tat​ni,
de a gyil​kos​ság szó​ba sem jö​het; a for​ra​dal​már kö​ve​tői tud​nák, hogy a CIA kö​vet​te el, és csak még
fa​na​ti​ku​sab​bá és Nyu​gat-el​le​ne​seb​bé vál​ná​nak. Ezért a kül​de​tés a kö​vet​ke​ző: meg​ta​lál​ni azt a mó​dot, ami​vel
a for​ra​dal​mi ve​ze​tőt rá le​het​ne ven​ni arra, hogy ön​ként jöj​jön az Egye​sült Ál​la​mok​ba. Ez nem​csak el​moz​dí​ta​ná
a ha​ta​lom​ból a sa​ját or​szá​gá​ban, de meg​gyen​gí​te​né az őt tá​mo​ga​tó, mar​xis​ta be​ál​lí​tott​sá​gú kö​ve​tő​ket
és ve​ze​tő​ket is. De ho​gyan le​het ezt vég​hez​vin​ni?
A Mis​si​on: Im​pos​sib​le csa​pa​ta a kö​vet​ke​ző​kép​pen hajt​ja vég​re a fel​ada​tot. A for​ra​dal​mi ve​ze​tő (in​nen​től
F-nek ne​vezzük) je​len​leg egy, az or​szá​gá​ban ta​lál​ha​tó ele​gáns üdü​lő​he​lyen, egy kel​le​mes pa​lo​tá​ban
tar​tóz​ko​dik, ami a ko​ráb​bi dik​tá​tor ural​ma ide​jé​ből ma​radt meg. Ezen a di​va​tos he​lyen F olyan ve​ze​tők​kel
tár​gyal, akik fegy​ve​re​sei más la​ti​n​ame​ri​kai or​szá​gok he​gyei kö​zött te​vé​keny​ked​nek ti​tok​ban. Ezért F egy
idő​re el​tű​nik a nyil​vá​nos​ság elől. Cin​na​mon ügy​nö​köt csal​étek​nek hasz​nál​va a csa​pat el​fog​ja és el​ká​bít​ja
F-et, majd el​szök​nek vele. Eköz​ben F ko​ráb​bi be​szé​de​i​nek hang​fel​vé​te​le​i​ből szár​ma​zó sza​va​kat vág​nak
össze, még​pe​dig azért, hogy egy szó​be​li köz​le​ményt ké​szít​se​nek be​lő​le a pa​lo​tá​ban össze​gyűlt töb​bi ve​ze​tő​nek
ma​gya​rá​za​tul arra, hogy mi​ért van „ide​ig​le​ne​sen tá​vol” F. (Nem hi​szem, hogy a Mis​si​on: Im​pos​sib​le
hasz​nált vol​na az​előtt hang​fel​vé​te​lek​ből ki​vá​gott sza​va​kat, mint azt tet​ték a The Great Man című mo​zi​film​ben.)
A csa​pat F-et egy ál​ta​luk el​fog​lalt épü​let​be vi​szi, ami​nek a bel​ső ré​szét úgy ala​kí​tot​ták ki, hogy
el​me​gyógy​in​té​zet​nek tűn​jön. Ami​kor F ma​gá​hoz tér, a ve​ze​tő „pszi​chi​á​ter” (va​ló​szí​nű​leg a csa​pat​ból Jim
Phelps) el​mond​ja neki, hogy bő egy éve a tel​jes ka​ta​tó​ni​ás ski​zof​ré​nia ál​la​po​tá​ban van. A va​ló​ság​ban
tény​leg ennyi idő telt el, de F ez​alatt nem kor​mány​zott, mi​vel még a he​gyek​ben meg​őrült, és csak azt hit​te
ma​gá​ról, hogy a tel​jes or​szá​got irá​nyít​ja. Tév​esz​me volt, hogy a ko​ráb​bi dik​tá​tort (akit in​nen​től kezd​ve D-
nek ne​ve​zünk) meg​buk​tat​ták, majd ki​vé​gez​ték, mi​vel D na​gyon is él, és még ha​tal​mon van.
Ek​kor lép mű​kö​dés​be a csa​pat ter​mé​keny el​mé​i​nek va​rázs​la​tos ha​mi​sí​tá​sa. D meg​je​le​nik a té​vé​ben, ám
ez nem egy régi film vagy vi​deo​fel​vé​tel, ha​nem élő adás, ami kü​lön​bö​ző mó​do​kon utal az idő​re – vagy​is a
je​len​re. D még csí​pő​sen utal​hat is F-re, mint aki ment​he​tet​le​nül meg​őrült és egy sza​na​tó​ri​um​ban van. Van​nak
ha​mi​sí​tott új​sá​gok is. F fel​hív​ja az al​ve​zé​re​it, és mi​után Bar​ney át​kap​csol​ja ma​guk​hoz a vo​na​lat, Rol​lin
el​mond​ja F-nek, hogy az egyes szá​mú al​ve​zér, majd egy má​sik is vagy D bör​tö​ne​i​be ke​rült, vagy mind​ket​ten
ha​lot​tak. A moz​ga​lom meg​bu​kott, össze​om​lott, mi​után F pszi​cho​ti​kus​sá vált, és nem tud​ta to​vább
irá​nyí​ta​ni a dol​go​kat. (A té​vé​kép​er​nyőn meg​je​le​nő D-t Rol​lin ala​kít​ja egy ügyes gu​mi​ál​arc se​gít​sé​gé​vel.)
A min​dent el​söp​rő meg​té​vesz​tés azon​ban csak most kö​vet​ke​zik.
Ami​kor D meg​buk​ta​tá​sa és meg​gyil​ko​lá​sa után F hi​va​tal​ba lé​pett, mon​dott egy fon​tos be​szé​det, ami​re
jól em​lé​ke​zett. Eb​ben je​len​tet​te be a nem​zet​nek azo​kat a cél​ki​tű​zé​se​ket és tö​rek​vé​se​ket, amit vég​hez szán​dé​ko​zott
vin​ni. Eb​ben a be​széd​ben F le​ve​tet​te az ál​ar​cát, és tá​jé​koz​tat​ta az irá​nyí​tá​sa alá vont or​szá​gát,
hogy „prog​resszív an​ti​ka​pi​ta​liz​mus​ba”, stb. kí​ván​ja ve​zet​ni őket. A csa​pat a kö​vet​ke​zőt te​szi: le​vá​laszt​ják
a be​széd​ről ké​szült film​fel​vé​tel hang​ját. Rol​lin ez​út​tal olyan gu​mi​ál​ar​cot vi​sel, ami​től úgy néz ki, mint F
(is​mét​lem: mint F), csak ez nem az az F, aki óri​á​si em​ber​tö​me​gek​hez be​szél az új kor​mány​za​ti épü​le​té​nek
er​ké​lyé​ről. A fel​vé​tel F-et mu​tat​ja az el​me​gyógy​in​té​zet​ben – ami azo​nos a je​len​le​gi​vel –, ahol a be​te​gek
szo​ká​sos ru​há​ját vi​se​li, és a be​szé​dét más be​te​gek​hez, va​la​mint a kór​há​zi sze​mély​zet​hez in​té​zi (mind​ezt a