pkd

LO​GI​KUS FO​GA​LOM​AL​KO​TÁS (KÖ​VET​KEZ​TE​TÉS) NÉL​KÜL. ÉS PONT EZ TÖR​TÉNT „TA​MÁS​-
SAL”: TEL​JE​SEN FO​GA​LOM​AL​KO​TÁS NÉL​KÜL CSE​LE​KE​DETT, OLYAT TETT, AMIT ÉN NEM
TET​TEM VOL​NA, ÉS AZT ÁL​LÍ​TOT​TAM, HOGY Ő NEM ÉN VA​GYOK: EGY MÁ​SIK SZE​MÉ​LYI​-
SÉG BEN​NEM. Egy da​ra​big még az eset után is így tar​tot​tam.
Így hát, ex ni​hi​lo, va​ló​ban volt szó sze​rint egy má​so​dik szü​le​tés.
Ezek​ből a té​nyek​ből he​lye​sen kö​vet​kez​te​tek úgy, hogy „Ta​más” tet​tei nem vol​tak ele​ve el​ren​del​tek, és
nem ké​pez​ték az ere​de​ti vi​lág és élet ré​szét. E tet​tek fo​ga​lom​kép​zés nél​kül ke​rí​tet​tek ha​tal​muk​ba, olyan
volt, mint​ha pusz​tán a mo​to​ri​kus köz​pont​ja​im​ban zaj​lot​tak vol​na le. „Ta​más” nem az agyam​ban szü​le​tett,
ha​nem a tes​tem​ben, konk​ré​tan a ke​ze​im​ben és a nyel​vem​ben; be​szélt, moz​gott, ám az agyam​ban nem vol​tak
el​kép​ze​lé​sek, gon​do​la​tok vagy szán​dé​kok. „Ta​más” szán​dék nél​kül cse​le​ke​dett, ám egy tö​ké​le​tes cél ér​de​ké​ben.
Cél szán​dék nél​kül! Ter​vek ter​ve​zés nél​kül! Vagy​is in​kább cé​lok ter​vek nél​kül. Ez min​den​kép​pen
zen volt. Igen, nem le​he​tett más. Így az el​mé​le​tem esze​rint meg​kö​ve​te​li/meg​jó​sol​ja az üd​vö​zü​lést egy raj​tad
kí​vül álló, fo​ga​lom​al​ko​tás nél​kü​li én cse​le​ke​de​tei ál​tal, aki ak​kor lép a szín​re, ami​kor a prog​ra​mo​zott
vi​lág (vagy a hei​mar​me​ne útja) kri​ti​kus hely​zet​be ke​rül, és a pá​lya egy új és sza​bad irányt vesz. Ha
vissza​te​kin​tünk, pon​to​san így tör​tént „Ta​más​sal” is. Most már Pig​spurt [47] szó​ba se jö​het. Azért lép át egy
új és tel​je​sen sza​bad irány​ba, mert ez a nem-te fo​ga​lom​al​ko​tás nél​kül cse​lek​szik, és így meg​mu​tat​ko​zik
ugyan​an​nak a do​log​nak a két ol​da​la. Az​u​tán a hei​mar​me​ne soha nem áll már hely​re, örök​ké meg​tö​rik, hi​szen
már nem éled újra az elő​ző éle​ted, ha​nem az új és sza​bad éle​tet éled. Csak eb​ben az új és sza​bad sza​kasz​ban
cse​le​ked​he​tek sza​bad aka​ra​tom​ból, és én így is tet​tem. Ez​zel új, jó kar​mát gyűj​töt​tem, és így el​jut​ha​tok
az üd​vö​zü​lé​sig (sza​ba​du​lá​sig). Így zaj​lik hát a fo​lya​mat: elő​ször is a ben​ned lakó nem-te fo​ga​lom
nél​kü​li ex ni​hi​lo tet​te meg​sza​kít​ja a de​ter​mi​nisz​ti​kus új​ra​élés fo​lya​ma​tát, a mag​nó​sza​la​got, és ak​kor (és
csak ak​kor) ké​pes​sé válsz új cse​le​ke​de​te​ket vég​hez​vin​ni. Mind​két sza​kasz​nak ne​vet kell ad​nunk.
Hív​juk az el​sőt a ru​tin ki​ik​ta​tá​sá​nak, vagy RK-nak. [48]
A má​so​di​kat pe​dig ne​vezzük új, a sza​bad aka​rat alap​ján el​kö​ve​tett jó​tett​nek, vagy ÚSZA​EJ-nek). [49]
Ha te meg​lé​ped az első sza​kaszt, az RK-t, de nem lépsz to​vább a má​so​dik​ba, ha​nem a sza​bad aka​ra​tod​dal
rosszat cse​lek​szel, rossz kar​mát gyűj​tesz. Az RK le​he​tő​sé​get ad szá​mod​ra, hogy sza​ba​don cse​le​kedj,
de nem ga​ran​tál​ja, hogy jól cse​lek​szel (és jó kar​mát gyűj​tesz); ezt ne​ked kell ezt kö​ve​tő​en, ön​ma​gad​tól
meg​lép​ned. Össze​gyűjt​hetsz rossz​tet​te​ket is, és ek​kor újra könnyű​nek ta​lál​tat​hatsz Ma’at mér​le​gén, és
vissza​kül​de​nek még egy​szer, vagy ép​pen örök​ké, és el​ve​szít​he​ted a meg​sza​ba​du​lás le​he​tő​sé​gét. Az RK az
ÚSZA​EJ nél​kül is lét​re​jön, ám az ÚSZA​EJ-hez szük​ség van az RK-ra. Ez per​sze nem egé​szen igaz, mert
az is​te​ni erők (Krisz​tus, Budd​ha) azért dol​goz​nak, hogy meg​ment​se​nek. Va​ló​szí​nű​leg nem ad​nak ne​ked egy
RK-le​he​tő​sé​get, ha min​den​ha​tó​sá​guk ere​jé​vel nem lát​ják, hogy ez​u​tán a jö​vő​ben jó​tet​te​ket (ÚSZA​EJ) kö​vetsz
el, még​hoz​zá sza​bad aka​ra​tod​ból. Szó​val nem egé​szen áll ez így még össze, de ha ők min​den​ha​tók,
ak​kor va​ló​szí​nű​leg ké​pe​sek arra, hogy úgy ad​ja​nak ne​ked le​he​tő​sé​get az RK-ra, hogy csak jó​tet​te​ket hajt​sál
vég​re a sza​bad aka​ra​tod ere​jé​vel. Vagy​is nem ad​ják meg ne​ked a sza​bad​sá​got, ha nem tud​ják elő​re,
hogy böl​csen hasz​ná​lod majd fel. Ez egy for​dí​tott ok-oko​za​ti hely​zet – a ha​tás (az ÚSZA​EJ) ret​ro​ak​tí​van
ké​pes elő​ál​lí​ta​ni az RK-t, te​hát az ÚSZA​EJ okoz​za az RK-t.
Vár​junk csak. Ak​kor hát azt ál​lí​tom, hogy az RK az ÚSZA​EJ ha​tá​sa. És azt is ál​lí​tom, hogy az ÚSZA​EJ
nem jö​het lét​re RK nél​kül. Ez egy „Münc​ha​u​sen báró ki​húz​za sa​ját ma​gát a mo​csár​ból” hely​zet, egy önhivat​ko​zás,
tel​je​sen ex ni​hi​lo (nem cso​da, hogy ak​kor nem le​he​tett fo​ga​lom​al​ko​tás!). Ez egy idő​uta​zá​si pa​ra​do​xon.
Mind az RK, mind az ÚSZA​EJ egy zárt rend​szer​ben ala​kult ki a sem​mi​ből, és a se​hon​nan vi​lá​gá​ból,
vagy​is a rend​sze​ren kí​vül​ről lé​pett ki. Ha az RK lé​te​zé​sé​ben függ az ÚSZA​EJ-től, és az ÚSZA​EJ az
RK-tól, ak​kor me​lyik az ok és me​lyik az oko​zat? A vá​lasz: mind​egyik egy​ben oka és oko​za​ta is a má​sik​nak.
Nézzük az ere​de​ti elő​re prog​ra​mo​zott hely​ze​tet. Ho​gyan ha​gyod azt el? A vá​lasz: ki kell lép​ned a
hely​zet​ből ah​hoz, hogy ki​lépj a pa​ra​do​xon​ból, nézd meg a fi​zi​ka Taoját ([Frit​jof] Cap​ra) és a kvan​tum​el​-