pkd

ta​va​szi nap​for​du​ló​ja kör​nyé​kén sza​kad​tak rám, ne csak a köz​vet​len ba​rá​ti kö​rö​met bol​do​gít​sam ve​lük.
Leg​fő​kép​pen egy vi​szony​lag friss él​mény ve​ze​tett el ed​dig a pon​tig. Egy ta​lál​ko​zás, ami Hawt​horne
Abend​sen nagy re​ve​lá​ci​ó​ját idé​zi Az em​ber a Fel​leg​vár​ban című re​gény leg​vé​gén, ami​kor egy tö​ké​le​te​sen
is​me​ret​len nő, bi​zo​nyos Ju​li​a​na Frink be​csön​get hoz​zá. Ol​vas​ta Abend​sen re​gé​nyét, amely​ben az a fik​ci​ós
ki​in​du​ló​pont, hogy a né​met-ja​pán-olasz ten​gely el​ve​szí​tet​te a má​so​dik vi​lág​há​bo​rút, és most úgy érzi, mu​száj
fel​fed​nie előt​te a va​ló​sá​got, mi​sze​rint a köny​ve tör​té​ne​ti szem​pont​ból nem fik​tív. Ezt a mo​tí​vu​mot egy
ké​sőb​bi tör​té​ne​tem​ben is fel​hasz​nál​tam, ami​kor az „Apá​ink hité”-ben Ta​nya Lee fel​tű​nik a sem​mi​ből, és
rá​éb​resz​ti a fő​hőst a tény​le​ges va​ló​ság​ra, vagy​is fel​szá​mol​ja azt a na​gyon is szán​dé​kol​tan ön​csa​ló vi​lá​got,
ami​ben az ad​dig élt. Ko​ráb​ban már évek óta érett ben​nem a meg​ér​zés, hogy egy szép na​pon majd hoz​zám
is be​csön​get egy vad​ide​gen nő, pont mint Ju​li​a​na Abend​sen​hez, és a le​he​tő leg​ko​mo​lyab​ban a sze​mem​be
mond​ja, hogy amik​ről a köny​ve​im​ben írok, szó sze​rint és fi​zi​kai va​ló​sá​gos​sá​gá​ban egy​ál​ta​lán nem a kép​ze​let
szü​le​mé​nye, ha​nem maga az igaz​ság. És ez az​tán meg is tör​tént ve​lem. Meg​ke​re​sett egy nő, aki min​den
egyes re​génye​met ol​vas​ta, azt a több mint har​min​cat, ami a jó húsz év so​rán meg​je​lent, és a no​vel​lá​im
zö​mét is. Is​me​ret​le​nül buk​kant fel az éle​tem​ben, és pon​to​san er​ről tá​jé​koz​ta​tott. Per​sze az egész nem vil​lám​csa​pás​sze​rű​en
zaj​lott; ő óva​to​san ta​po​ga​tóz​va ha​ladt elő​re, há​rom hé​ten ke​resz​tül csö​pög​tet​te az in​for​má​ci​ót,
pró​bált rá​jön​ni, hogy eset​leg én ma​gam tisz​tá​ban va​gyok-e az​zal, amit mon​da​ni szán​dé​ko​zik. Apró
lé​pé​sek​kel, min​den re​ak​ci​ó​mat ár​gus szem​mel fi​gyel​ve, már-már ün​ne​pé​lye​sen gom​bo​lyí​tot​ta fel a fo​na​lat,
hogy vé​gül lea​u​tóz​zon négy​száz mér​föl​det, és ta​lál​koz​zon az író​val, akit a köny​vei alap​ján már is​mert, is​mer​te
az egész vi​lág​lá​tá​sát, amit a mű​ve​i​ben fel​tárt, és vé​gül be​avat​ta, hogy nem ez az egyet​len vi​lág, ami​ben
élünk, hi​szen szin​te bi​zo​nyí​té​kai van​nak rá, hogy az író maga is élt már má​si​kak​ban is, me​lyek az​óta
már újra és újabb​ra mó​do​sul​tak. Ami azon​ban a leg​in​kább ér​de​kel​te, hogy va​jon én, az író, aki annyi ha​son​lót
el​kép​zel​tem, sej​tet​tem-e már ko​ráb​ban is, hogy ez nem csak a kép​ze​let ter​mé​ke, ha​nem az igaz​ság
maga. Fe​szül​ten és még​is bol​do​gan ju​tot​tunk idá​ig, nem volt könnyű szü​lés, mert elő​ször ala​po​san meg
kel​lett győ​ződ​nie, hogy jól fo​ga​dom-e majd, ha száz​szá​za​lé​kos őszin​te​ség​gel meg​nyi​lat​ko​zik. De én már
há​rom év​vel az​előtt tu​da​to​sí​tot​tam ma​gam​ban, hogy ha az em​lé​ke​im tény​leg va​ló​sak, ak​kor előbb-utóbb
ér​ke​zik majd vissza​jel​zés, és igen​is fel​ke​res majd olyan ol​va​sóm, aki a re​gé​nye​im so​rai közt fel​fe​de​zi a
je​let, az ő sze​mé​ben is össze​áll a tel​jes va​ló​ság, és min​den koc​kát egy​más mel​lé il​leszt. A nő mű​ve​im
alap​ján pon​to​san tud​ta, me​lyik vi​lág​ból van​nak em​lé​ke​im; csak azt nem tud​ta, míg be nem avat​tam, hogy
1975 feb​ru​ár​já​ban egy har​ma​dik vi​lág​ba emel​ked​tem, a béke és a szép​ség kert​jé​be, egy alig éb​re​de​ző uni​verzum​ba,
ami en​nél az ál​ta​lá​no​san föl​di vi​lág​nak ne​ve​zett​nél sok​kal in​kább él​he​tő, fel​sőbb​ren​dű. Így már
há​rom vi​lág​ról is be​szá​mol​hat​tam neki: az el​múlt, fe​ke​te töm​löc​vi​lág​ról; a mos​ta​ni, át​me​ne​ti vi​lág​ról,
ahol is​mer​jük ugyan még a há​bo​rút és el​nyo​mást, de ja​va​részt már meg​bir​kóz​tunk vele; és ar​ról a har​ma​dik
va​ri​áns​ról, ami egy na​pon, ami​kor​ra az utó​lag be​prog​ra​mo​zott ja​ví​tá​sok fel​ké​szí​tik ezt a vi​lá​got, át​ve​szi
a he​lyét, és ami​ben arra esz​mé​lünk majd, hogy hi​szen min​dig is itt lé​tez​tünk, eb​ben a har​mo​ni​kus cso​dá​ban,
s a mos​ta​ni se​lejt​nek még az em​lé​két is ki​tör​lik ke​gyes erők az em​lé​ke​ze​tünk​ből, aho​gyan a fe​ke​te
töm​löc​vi​lág​gal is tet​ték.
Nyil​ván akad​nak má​sok is, akik eh​hez a nő​höz ha​son​ló​an össze​il​lesz​tet​ték A-t B-vel, és a sa​ját em​lék​ma​rad​vá​nya​ik
alap​ján ki​kö​vet​kez​tet​ték, hogy a re​gé​nye​im​ben áb​rá​zolt vi​lá​gok nem egy​sze​rű​en egy el​kép​zelt
uni​verzum le​het​sé​ges for​mái, ha​nem a va​la​ha egy má​sik, ez​zel pár​hu​za​mos vi​lág​ban meg​élt em​lé​ke​im
sza​vak​ba ön​té​se. Ami​ből ők is rög​tön lát​ják, hogy ha az le​he​tett szó sze​rin​ti va​ló​ság, ak​kor mi​ért is áll​na
le eb​ben a stá​di​um​ban a fo​lya​mat, mi​ért is ne lép​nénk va​la​mi​kor to​vább egy kö​vet​ke​ző, en​nél jobb va​ló​ság​ba?
Hi​szen ez a vi​lág nem a le​he​tő leg​rosszabb, ahogy nem is a leg​jobb. Ez a nő sem​mi olyat nem tárt
fel előt​tem, amit ne tud​tam vol​na már, ha​csak a bá​tor​sá​got nem szá​mí​tom, ami​vel be​lém is erőt ön​tött, és
így én is ki tu​dok már má​sok elé áll​ni el​mé​le​tem​mel, bár tu​da​tá​ban va​gyok, hogy bi​zo​nyí​ta​ni soha nem fo​gom.
Ehe​lyett le​he​tek pró​fé​ta, del​phoi szi​bül​la​ként hir​det​he​tem egy éde​ni vi​lág ha​ma​ros el​jö​ve​te​lét, be​-