14.10.2017 Views

pkd

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

zó [29] va​la​mi​ről kér​dez, mondd el neki bát​ran, mert Ba​ret​ta nyo​mo​zó jó em​ber, meg​bíz​ha​tó. Sze​ret té​ged,<br />

és ne​ked is sze​ret​ned kel​le​ne őt.<br />

Te​hát az írá​sa​im​ban fel​te​szem a kér​dést: „Mi va​ló​sá​gos?” Mert​hogy szü​net nél​kül ha​mis va​ló​sá​gok​kal<br />

bom​báz​nak min​ket ki​fi​no​mult em​be​rek, ami​hez fej​lett tech​ni​kai be​ren​de​zé​se​ket hasz​nál​nak fel. Nem az in​dí​té​ka​ik​ban<br />

nem bí​zom, ha​nem a ha​tal​muk​ban. Ren​ge​teg van ne​kik. És ez a ha​ta​lom el​ké​pesz​tő: ké​pes​sé<br />

te​szi őket, hogy tel​jes uni​verzu​mo​kat hoz​za​nak lét​re, az em​be​ri elme uni​verzu​ma​it. Én már csak tu​dom.<br />

Pon​to​san ugyan​ezt csi​ná​lom én is. Az a mun​kám, hogy vi​lá​go​kat te​remt​sek, amik alap​já​ul szol​gál​nak egyik<br />

re​gény​nek a má​sik után. És úgy kell fel​épí​te​nem őket, hogy ne es​se​nek szét két nap múl​va. Vagy leg​alább​is<br />

ez az, ami​ben a szer​kesz​tő​im re​mény​ked​nek. Akár​hogy is, el​mon​dok Önök​nek egy tit​kot: sze​re​tek olyan<br />

uni​verzu​mo​kat épí​te​ni, amik igen​is szét​es​nek. Azt sze​re​tem lát​ni, ami​kor nin​cse​nek ren​de​sen össze​ra​gaszt​va,<br />

és sze​re​tem néz​ni, a re​gény sze​rep​lői ho​gyan bir​kóz​nak meg ez​zel. Tit​kon sze​rel​met táp​lá​lok a ká​osz<br />

iránt. Több kel​le​ne, hogy le​gyen be​lő​le. Ne higgyék – és ha​lá​lo​san ko​mo​lyan mon​dom Önök​nek –, ne<br />

fo​gad​ják el, hogy a rend és a sta​bi​li​tás min​dig jó egy tár​sa​da​lom​ban vagy egy uni​verzum​ban. A ré​gi​nek, a<br />

meg​szi​lár​dult​nak min​dig át kell ad​nia a he​lyet az új élet​nek, és lét​re kell hoz​nia az újat. Mi​előtt az új dol​gok<br />

meg​szü​let​het​né​nek, a ré​gi​nek min​dig el kell pusz​tul​nia. En​nek be​lá​tá​sa ve​szé​lyes, mert azt su​gall​ja ne​künk,<br />

hogy vé​gül min​den​től meg kell vál​nunk, ami is​me​rős szá​munk​ra. És ez fáj​dal​mas. De hát ré​sze az<br />

élet for​ga​tó​köny​vé​nek. Amíg pszi​cho​ló​gi​a​i​lag nem va​gyunk ké​pe​sek hoz​zá​szok​ni a vál​to​zás​hoz, hal​dok​lunk,<br />

még​hoz​zá be​lül​ről. Azt sze​ret​ném ez​zel mon​da​ni, hogy a tár​gyak​nak, szo​ká​sok​nak, ha​gyo​má​nyok​nak<br />

és az élet​mó​dok​nak el kell tűn​ni​ük, hogy a va​ló​di em​be​ri élet fenn​ma​rad​has​son. És a va​ló​di em​be​ri lény<br />

az, aki a leg​fon​to​sabb, az élet​ké​pes, ru​gal​mas or​ga​niz​mus, ami vissza​pat​tan, al​kal​maz​ko​dik, és ké​pes<br />

meg​bir​kóz​ni az új​don​sá​gok​kal.<br />

Per​sze azért mon​dom én ezt, mert Dis​ney​land kö​ze​lé​ben élek, és ott min​dig új já​té​ko​kat és lát​vá​nyos​sá​go​kat<br />

épí​te​nek, a ré​gi​e​ket pe​dig le​rom​bol​ják. Dis​ney​land egy fej​lő​dő or​ga​niz​mus. Éve​kig meg​volt ná​luk a<br />

Lin​coln-szi​mu​lák​rum, ami vé​gül hal​do​kol​ni kez​dett, és saj​nos nyug​dí​jaz​ni​uk kel​lett. A szi​mu​lák​rum –<br />

ahogy Lin​coln maga is – egy idő​le​ges for​ma volt, amit az anyag és az ener​gia fel​vett, majd el​ha​gyott. És<br />

ugyan​ez áll mind​annyi​unk​ra, akár tet​szik, akár nem.<br />

A pre​szók​ra​ti​kus gö​rög fi​lo​zó​fus, Par​me​ni​dész úgy vél​te, hogy csak azok a dol​gok va​ló​sá​go​sak, ame​lyek<br />

so​sem vál​toz​nak... Ugyan​ak​kor egy má​sik pre​szók​ra​ti​kus gö​rög fi​lo​zó​fus, Hé​ra​klei​tosz azt gon​dol​ta,<br />

hogy min​den ál​lan​dó vál​to​zás​ban van. Ha össze​von​juk ket​tő​jük né​ze​te​it, az ered​mény a kö​vet​ke​ző: sem​mi<br />

sem va​ló​sá​gos. Van egy fi​gye​lem​re mél​tó kö​vet​ke​ző lé​pé​se en​nek a gon​do​lat​me​net​nek: Par​me​ni​dész so​ha​sem<br />

lé​tez​he​tett vol​na, mert idő​vel meg​öre​ge​dett, meg​halt és el​tűnt. Vagy​is sa​ját fi​lo​zó​fi​ai né​ze​tei sze​rint ő<br />

maga nem is lé​te​zett. Hé​ra​klei​tosz​nak le​het, hogy iga​za volt – ezt ne fe​led​jük –, szó​val, ha iga​za volt, ak​kor<br />

Par​me​ni​dész lé​te​zett, és így Hé​ra​klei​tosz fi​lo​zó​fi​á​ja sze​rint le​het​sé​ges, hogy Par​me​ni​dész​nek iga​za<br />

volt, mi​vel Par​me​ni​dész tel​je​sí​tet​te a fel​té​te​le​ket, a kri​té​ri​u​mo​kat, ame​lyek alap​ján Hé​ra​klei​tosz a dol​go​kat<br />

va​ló​sá​gos​nak ítél​te meg.<br />

Pusz​tán azért ho​zom fel ezt, hogy meg​mu​tas​sam, hogy ha va​la​ki el​kez​di ku​tat​ni, hogy mi is az ab​szo​lút<br />

va​ló​ság, már​is el​kezd le​he​tet​len​sé​ge​ket be​szél​ni. Zé​nón ide​jé​ben már tud​ták, hogy le​he​tet​len​sé​ge​ket be​szél​nek.<br />

Ő be​bi​zo​nyí​tot​ta, hogy nincs moz​gás. (Va​ló​já​ban csak azt hit​te, hogy be​bi​zo​nyí​tot​ta, ugyan​is hi​ány​zott<br />

a te​ó​ri​á​já​ból az, amit a ha​tár​pon​tok [30] el​mé​le​té​nek ne​vez​nek.) Da​vid Hume, a leg​na​gyobb szkep​ti​kus<br />

mind kö​zül, egy​szer meg​je​gyez​te, hogy a szkep​ti​ku​sok egy gyű​lé​se után, ahol a kor szkep​ti​ku​sai azért<br />

ta​lál​koz​tak, hogy ki​hir​des​sék a szkep​ti​ciz​mus mint fi​lo​zó​fia igaz​sá​gát, a ter​met el​hagy​va ki​vé​tel nél​kül az<br />

aj​tón tá​voz​tak, egyi​kük sem vá​lasz​tot​ta az ab​la​kot. Én meg​ér​tem Hume-ot. Ez az egész csak ri​zsa volt. A<br />

fenn​költ fi​lo​zó​fu​sok nem is iga​zán vet​ték ko​mo​lyan azt, amit mond​tak.<br />

Úgy tar​tom, hogy a va​ló​ság de​fi​ni​á​lá​sá​nak kér​dé​se igen​is ko​moly, sőt egye​ne​sen élet​be vágó téma. És<br />

ott van va​la​hol a má​sik prob​lé​ma is, az au​ten​ti​kus em​be​ri lény meg​ha​tá​ro​zá​sá​nak prob​lé​má​ja. Mert az ál​-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!