pkd

fel​emel​ve tud​ja va​la​ki tar​ta​ni a kar​ját eb​ben az ál​la​pot​ban), az idő​be​li kor​lá​tot tel​jes​ség​gel fi​zio​ló​gi​ai té​nye​zők
ad​ják, ami annyit tesz, hogy sem​mi​fé​le pszi​chés ere​de​tű ma​gya​rá​zat nincs ezek​re a je​len​sé​gek​re,
ha​csak nem nyit​juk meg a ka​pu​kat a jóga, a pszi​o​ni​kus és a – mond​juk ki bát​ran – má​gi​kus erők előtt. Na
de ki​nek az ere​je? A pá​ci​en​sé? A hip​no​ti​ző​ré? Egyik eset​ben sem ér​tel​mez​he​tő a fel​ve​tés, fel​té​ve, hogy
nem va​rázs​lók​kal és bo​szor​ká​nyok​kal van dol​gunk egye​ne​sen a ti​zen​he​te​dik szá​zad​ból a ma​guk hat​ha​tós
va​rázs​igé​i​vel, me​lyek per​sze bár​kit meg​ba​bo​náz​hat​tak... de hova ve​zet​ne ez? Gya​nús, hogy még John W.
Camp​bell Jr. [az Ast​oun​ding című sci-fi ma​ga​zin be​fo​lyá​sos szer​kesz​tő​je, aki​nek a sci-fi re​gény cse​lek​mé​nyé​nek
fel​épí​té​sé​ről val​lott me​rev el​kép​ze​lé​se​it Dick ki​fo​gá​sol​ta] se me​rész​ked​ne erre az ös​vény​re.
Ugyan​ak​kor nem tel​je​sen sü​let​len​ség, amit ed​dig el​mond​tunk, hi​szen ma​nap​ság a ter​mé​szet​fe​let​ti ér​zé​ke​lé​sek
és ké​pes​sé​gek is kez​de​nek lét​jo​go​sult​sá​got nyer​ni. És még ez​zel sem tá​vo​lod​tunk el ere​de​ti té​mánk​tól:
Fre​ud maga szá​mol be a sza​bad asszo​ci​á​ci​ós ülé​sek so​rán meg​ta​pasz​talt te​le​pa​ti​kus ké​pes​sé​gek
kéz​zel​fog​ha​tó bi​zo​nyí​té​ka​i​ról – az 1900-as évek ele​jén! (Ha​lá​lo​san utál​tam, ami​kor ez a tu​do​má​som​ra ju​tott,
mert ko​ráb​ban min​dig is fene vic​ces​nek ta​lál​tam ezt az egész ter​mé​szet​fe​let​ti va​rázs​lást, de Fre​ud hi​he​tet​le​nül
lel​ki​is​me​re​tes meg​fi​gye​lő volt, így az​tán ha már ő is ta​lál​ko​zott vele... kény​te​len va​gyok meg​ad​ni
ma​gam a ter​mé​szet​fe​let​ti ér​zé​ke​lé​sek​nek, na.) És ha ez még nem len​ne elég, ko​moly szak​mai kö​rök​ben
kép​zett és dol​go​zó pszi​chi​á​te​rek és dok​to​rok gom​ba​mód sza​po​ro​dó pub​li​ká​ci​ó​ik​ban egy​be​hang​zó​an ál​lít​ják,
hogy pá​ci​en​se​ik te​le​pa​ti​kus ér​zé​ke​lé​sei olyan gya​ko​ri​ak, hogy az már túl​mu​tat a hi​ba​ha​tá​ron. Eh​ren​wald,
egy Gard​ner Mur​phy elő​sza​vá​val meg​fe​jelt írá​sá​ban, ami a na​gyon is tisz​te​let​re mél​tó W.W. Nort​hon
ki​adá​sá​ban je​lent meg, egye​ne​sen el​mé​le​tet ke​re​kít első kéz​ből me​rí​tett meg​fi​gye​lé​se​i​ből, és ki​mond​ja,
hogy sú​lyo​san za​vart be​te​gei aka​rat​lan te​le​pa​ti​kus kap​cso​la​tot hoz​nak lét​re kör​nye​ze​tük​kel; a pa​ra​no​i​á​sok
pél​dá​ul ér​zék​szer​vi ta​pasz​ta​lat​ként fo​gad​ják kör​nye​ze​tük fe​lé​jük irá​nyu​ló, kör​vo​na​la​zat​lan, el​foj​tott és
ki​mon​dat​lan-el​len​sé​ges gon​do​la​ta​it és ér​zé​se​it; több pél​dát is hoz arra, ami​kor egy-egy be​te​ge szó sze​rint
vissza​mond​ta azo​kat a ki nem mon​dott go​nosz gon​do​la​ta​it, me​lyek a kór​te​rem​ben fu​tot​tak át az agyán, de
az in​ter​per​szo​ná​lis vi​szo​nyok fenn​tar​tá​sa mi​att el is foj​tot​ta őket azon​nal. Sen​ki se ré​mül​jön meg, a nagy
szó​sza​po​rí​tás nem volt hi​á​ba, las​san​ként el​ju​tok a Cél​zó​ná​ba. Ve​gyük Eh​ren​wald​nak ezen ki​je​len​té​se​it
kész​pénz​nek (vagy​is fo​gad​juk el őket igaz​nak, és le​gyen ez a ki​in​du​lá​si pon​tunk), és nézzünk szem​be a kö​vet​kez​mé​nyek​kel:
nyil​ván​va​ló és egy​ér​tel​mű tény, hogy leg​alább​is a pa​ra​no​i​á​sok – jó, bi​zo​nyos pa​ra​no​i​á​sok
– na​gyon is pre​cí​zen ér​zé​ke​lik a va​ló​ság​nak egy olyan szeg​men​sét, aho​vá ne​künk (hál’ is​ten​nek) nincs
be​já​rá​sunk, és nem tév​kép​ze​te​ket dé​del​get​nek. Ez​zel is meg​vol​nánk, ak​kor most lép​he​tünk to​vább, és egy
új szem​szög​ből vizs​gál​hat​juk meg a lel​ki be​teg​sé​gek té​má​ját, azt te​hát, ami​ről ed​dig is be​szél​tünk, de most
a kü​lön​bö​ző ke​mi​ká​li​ák (LSD), ter​mé​sze​tes to​xi​nok (bi​zo​nyos gom​bák) ál​tal elő​idé​zett psze​u​do-ski​zof​rén
ér​zék​szer​vi tor​zí​tá​sok, po​zi​tív és ne​ga​tív hal​lu​ci​ná​ci​ók és hip​no​ti​kus ta​pasz​ta​la​tok tük​ré​ben. És csak hogy
biz​to​san hü​lyét csi​nál​jak ma​gam​ból, a lis​tá​hoz hoz​zá​csa​pom még a misz​ti​ciz​must és a „meg​té​rés​nek” ne​ve​zett
misz​ti​kus él​ményt (az olyat, ami​lyen Szent Pálé volt). In​dul​ha​tunk?
Le​het va​la​ki hal​lu​ci​ná​ci​ók nél​kül is pszi​cho​ti​kus? Naná. A pa​ra​no​i​á​sok​nak csak tév​kép​ze​te​ik van​nak,
vagy​is ugyan​azt lát​ják, mint mi, csak ép​pen más​kép​pen ér​tel​me​zik azt az ugyan​azt, a sa​ját rend​sze​rük​be il​lesz​tik
bele.
Le​het​nek va​la​ki​nek hal​lu​ci​ná​ci​ói anél​kül, hogy pszi​cho​ti​kus len​ne? Naná. Ott van rög​tön a hip​no​ti​kus
ál​la​pot, a dro​gok, a mér​ge​zés, a na​gyon ma​gas láz... ez mind-mind elő​idéz​het hal​lu​ci​ná​ci​ót.
Ho​gyan kap​cso​ló​dik egy​más​hoz a hal​lu​ci​ná​ció és a vi​lág​lá​tás? A né​met (pon​to​sab​ban sváj​ci) pszi​cho​ló​gi​ai
meg​ha​tá​ro​zás azt mond​ja, hogy az egyén a sa​ját, job​bá​ra egyé​ni, idi​o​szink​re​ti​ku​san konst​ru​ált mód​ján
ér​tel​me​zi, ta​pasz​tal​ja meg – vagy mit csi​nál vele – a va​ló​sá​got. Ma már ál​ta​lá​no​san el​fo​ga​dott, hogy a
va​ló​ság „mint olyan” az érző lé​nyek szá​má​ra is​me​ret​len. Az olyan ka​te​gó​ri​ák, mint szer​ve​zet, idő és tér,
pusz​ta me​cha​niz​mu​sok, me​lyek​kel az élő ér​zé​ke​lő​rend​szer (ide​tar​to​zik az agy​nak az a ré​sze is, ami a
„nyers” ér​zék​szer​vi ta​pasz​ta​la​tot be​fo​gad​ja) egy szub​jek​tív ke​re​tet al​kot, hogy az egyéb​ként ka​o​ti​kus sok​-