pkd

Univerzumteremtők... és -temetők
(1981)
[Az élet​raj​zi nyi​tó​be​kez​dést Dick maga írta.]
Phi​lip K. Dick 48 könyv és 150 no​vel​la szer​ző​je; je​len​leg négy film van ké​szü​lő​ben, ami az ő tör​té​ne​tét
adap​tál​ja. El​nyer​te már a Hugo-dí​jat, a John W. Camp​bell-em​lék​dí​jat, a Fran​cia Gra​ou​illy d’Or-dí​jat, a
Brit Sci​en​ce Fic​ti​on-dí​jat és a Play​boy 1980 Leg​jobb Új Szer​ző​jé​nek járó dí​ját [a „Fa​gyos uta​zás” c. no​vel​lá​ért,
amely ké​sőbb a „Re​mé​lem, ha​ma​ro​san meg​ér​ke​zem” cí​met kap​ta]. A Ban​tam Bo​oks idén feb​ru​ár​ban
adja ki új re​gé​nyét Va​lis cí​men, áp​ri​lis​ban pe​dig a Si​mon & Schus​ter gon​do​zá​sá​ban bol​tok​ba ke​rül
a könyv foly​ta​tá​sát je​len​tő Is​te​nek in​vá​zi​ó​ja. A lon​do​ni Ti​mes a kö​vet​ke​zőt írta róla: „Phi​lip K. Dick a
leg​tá​gabb ér​te​lem​ben vett fik​ció egyik leg​ere​de​tibb kor​társ kép​vi​se​lő​je, ha​tá​sá​ra az eu​ró​pai avant​gárd
nagy ré​sze zsák​ut​cá​ba szo​rult köl​dök​né​ző​nek tű​nik.” A ka​li​for​ni​ai Orange me​gye San​ta Ana nevű vá​ro​sá​ban
él, és több mint két éve a Se​lecTV elő​fi​ze​tő​je.
A sci​en​ce fic​ti​on fil​mek mos​ta​ná​ban jól be​le​húz​tak. Maja fáty​lá​hoz ha​son​ló​an a kü​lön​le​ges ef​fek​tu​so​kért
fe​le​lős holly​woo​di szak​em​be​rek most már bár​mi​lyen il​lú​zi​ót ké​pe​sek elénk ve​tí​te​ni, amit az em​ber
el​kép​zel... és el is fo​gad​juk az ered​ményt va​ló​sá​gos​nak. Pe​dig iga​zá​ból nem rob​ban​ta​nak fel boly​gó​kat.
Még​is igaz​nak lát​juk: mert el​hi​te​tik ve​lünk. Ma​nap​ság ren​ge​teg az élénk fan​tá​zi​á​jú al​ko​tó. A le​le​mé​nyes
for​ga​tó​könyv​írók és ren​de​zők nem elég​sze​nek meg boly​gók el​pusz​tí​tá​sá​val; egye​di, új uni​verzu​mo​kat te​rem​te​nek,
ami​ket per​sze be is né​pe​sí​te​nek kü​lön​fé​le lé​nyek​kel. Néz​zen csak kö​rül min​den​ki. Azt hit​tük,
tud​juk, hogy néz ki egy ide​gen... pe​dig még nem lát​tunk sem​mit. Ami át​fúr​ta ma​gát Kane in​gén A nyol​ca​dik
utas: a Ha​lál​ban, az nem a ször​nye​teg​sor vége, ha​nem sok​kal in​kább az ele​je.
El​ké​pesz​tő össze​ge​ket öl​nek bele abba, hogy a sci-fik al​ko​tó​i​nak kép​ze​lő​ere​je ki​tom​bol​has​sa ma​gát, és
ez a pénz azért áll ren​del​ke​zés​re, mert a fil​mek nye​re​sé​ge​sek. Maga a tör​té​net már nem olyan ér​de​kes;
Holly​wood, Hitch​cock tá​vo​zá​sa után, már nem erre megy rá. Mi​nek tör​té​net, ha a kü​lön​le​ges ef​fek​tu​sok​kal
bár​mi​lyen il​lú​zió meg​va​ló​sít​ha​tó? A vizu​á​lis vi​lág agyon​nyom​ja a cse​lek​ményt. A sci​en​ce fic​ti​on re​gé​nyek
szer​zői tud​ják ezt jól, és mo​rog​nak is mi​at​ta; a kész film nem azt adja vissza, amit ők ír​tak. De en​nek
pon​to​san így kell len​nie. A mo​zi​ban lát​juk a tör​té​ne​tet, nem pe​dig el​mond​ja ne​künk va​la​ki.
Rid​ley Scott, A nyol​ca​dik utas: a Ha​lál ren​de​ző​je most 15 mil​lió dol​lá​ros költ​ség​ve​tés​ből akar​ja vá​szon​ra
vin​ni az Ál​mod​nak-e az and​ro​i​dok elekt​ro​ni​kus bá​rá​nyok​kal? című köny​ve​met. Az Omni ma​ga​zin​nak
adott in​ter​jú​já​ban be​val​lot​ta, hogy a re​gényt „túl ne​héz ol​vas​mány​nak ta​lál​ta”, an​nak el​le​né​re, hogy
az a min​den​ki szá​má​ra hoz​zá​fér​he​tő, pu​ha​fe​de​les vál​to​zat​ban ke​rült for​ga​lom​ba. Ne​kem min​den​eset​re nem
vol​tak prob​lé​má​im a for​ga​tó​könyv ol​vas​ha​tó​sá​gá​val (a film címe Szár​nyas fej​va​dász lesz). Óri​á​si.
Mond​juk köze nincs a könyv​höz. Fur​csa​mód vi​szont né​hány szem​pont​ból jobb nála. (Egyéb​ként nem kis
meló volt meg​sze​rez​ni a for​ga​tó​köny​vet. A Szár​nyas fej​va​dász-pro​jekt​ben részt ve​vők kö​zül még sen​ki
nem be​szélt ve​lem. De sem​mi gond; én se érint​kez​tem ve​lük.) A tör​té​ne​tem​ből va​la​mi egé​szen más lett:
egy pa​zar, na​gyon sűrű ke​vercs, ahol az and​ro​i​dok fel​rob​ban​nak, em​be​re​ket öl​nek, és egyéb​ként is tel​jes a
ká​osz, hul​la​nak a fe​jek; na​gyon iz​gal​mas lesz néz​ni. En​nek fé​nyé​ben az én köny​vem biz​tos unal​mas​nak tű​nik
majd.
Per​sze sen​ki nem akar​hat​ná a re​génye​met a vász​non lát​ni, mi​vel tele van pár​be​széd​del, meg ott van​nak
a fő​hős sze​mé​lyes prob​lé​mái is. Ezek nem mű​köd​né​nek túl jól a mo​zi​ban. És mi​ért is kéne le​for​dí​ta​ni a
szö​ve​get? El​vég​re egy re​gény tör​té​net, ami sza​vak​ból áll, míg egy film idő​be​li tör​té​nés, amit moz​gó ké​pek
al​kot​nak. Nem vé​let​le​nül hív​ják más né​ven moz​gó​kép​nek. Úgy​hogy nem is pa​nasz​ko​dom.