pkd

ült kap​cso​lat​ba, vagy „lát​ta Is​tent”, ahogy ma mond​ják. Ez a kö​vet​kez​te​tés ter​mé​sze​te​sen el​ha​mar​ko​dott.
Dick maga sem tud​ta el​dön​te​ni, hogy amit 74-2-3 so​rán meg​ta​pasz​talt, az Is​ten, „pszi​chó​zis” vagy „va​la​mi
más” volt. Az Exegé​zis fő jel​lem​ző​je a bi​zony​ta​lan​ság. Kép​ze​le​té​nek fur​csa​sá​ga és be​val​lott „ideg​össze​om​lá​sai”
ha​tá​sá​ra ju​tot​tak ol​va​sók és kri​ti​ku​sok arra a kö​vet​kez​te​tés​re, hogy 74-2-3 csak​is el​me​be​teg​ség
ter​mé​ke le​het; a fel​kí​nált di​ag​nó​zi​sok szá​ma vég​te​len. Posz​tu​musz di​ag​nosz​ti​zál​ni Dic​ket per​sze eny​hén
szól​va spe​ku​lá​ció, fő​leg hogy a pszi​chi​á​te​rek és pszi​cho​ló​gu​sok, akik éle​té​ben ke​zel​ték, messze nem ér​tet​tek
egyet men​tá​lis ál​la​po​tát il​le​tő​en (a leg​több va​la​mi​lyen for​má​ban ne​u​ro​ti​kus​nak vél​te, és mi​ni​mum
egy tel​je​sen nor​má​lis​nak). Az ef​fé​le di​ag​nó​zis ne​héz​sé​ge​i​től el​te​kint​ve ott van az is, hogy míg a di​ag​nosz​ti​ka
élő pá​ci​ens ese​té​ben hasz​nos, igen​csak re​duk​tív lesz, ha egy el​hunyt szer​ző te​kin​té​lyes élet​mű​vé​nek
cím​ké​zé​sé​re hasz​nál​juk. Nincs olyan pszi​chi​át​ri​ai ki​fe​je​zés, amely jel​le​mez​né írá​sa​i​nak élénk​sé​gét és
össze​tett​sé​gét – és ha​tá​su​kat az ol​va​sók pszi​ché​jé​re. Ha Dic​ket fi​gyel​me​sen ol​vas​suk, ré​sze​se le​szünk
egye​di lá​tás​mód​já​nak, amely gya​kor​ta meg​sér​ti a kon​szenzu​sos fel​té​te​le​zé​se​ket a „va​ló​ság” ter​mé​sze​té​ről,
en​nek el​le​né​re olyan ra​gyo​gó ko​hé​zi​ó​val és ér​zel​mi mély​ség​gel bír, amely min​den​re utal, csak nem egy
őrült​re, akár​hogy is for​gat​ják ama​tőr ana​lis​ták éle​te té​nye​it, hogy ezt a di​ag​nó​zist hoz​zák ki. Ale​xan​der
Star kri​ti​kus ügye​sen meg​húz​za a ha​tárt az em​ber és mun​kás​sá​gá​nak ha​tá​sa kö​zött: „Dick el​mé​jé​nek ép​sé​ge
kér​dé​ses volt. Azon​ban kar​ri​er​je so​rán írá​sai olyan tu​laj​don​sá​go​kat tük​röz​nek, me​lyek rit​kák egy sci​en​ce
fic​ti​on író​nál, sőt bár​mi​lyen író​nál. Ezek közé tar​to​zott a seny​ve​dő tár​gyi​as vi​lág, a há​bo​rú utá​ni kül​vá​ros
tör​me​lé​ke irán​ti fo​gé​kony​ság; éles tör​té​nel​mi szel​le​mes​ség; ku​ta​tó er​köl​csi mély​ség és tu​dat.”
Ra​gasz​kod​ni az ép​el​mé​jű/őrült me​rev bi​ná​ris de​fi​ní​ci​ó​já​hoz Dick ese​té​ben gyer​me​teg le​egy​sze​rű​sí​tés.
Mi​nél job​ban bő​vül a pszi​cho​ló​gi​ai, ant​ro​po​ló​gi​ai, tör​té​nel​mi és val​lá​si tu​dás​tá​runk, an​nál ke​vés​bé va​ló​szí​nű,
hogy le​het​sé​ges vagy akár hasz​nos vi​lá​gos vá​lasz​tó​vo​na​lat húz​ni a „val​lá​sos”, „sá​má​n​isz​ti​kus” és
„pszi​cho​ti​kus” ál​la​po​tok kö​zött, ha nem vizs​gál​juk meg az adott sze​mély kul​tu​rá​lis és sze​mé​lyes kö​rül​mé​nye​it.
Ez​zel nem azt mond​juk, hogy Dick akár tá​vol​ról is ha​son​lít egy „meg​vi​lá​go​sult” misz​ti​kus​ra; em​lé​kezzünk,
hogy Dick erős​sé​ge a kér​dés, nem pe​dig a vá​lasz; akik öt​le​te​i​ben a „kul​tusz” ta​kar​má​nyát lát​ják,
csu​pán sa​ját éh​sé​gü​ket pró​bál​ják csil​la​pí​ta​ni a kon​di​ci​o​nált gon​dol​ko​dás iránt. Dick él​mé​nyei, mint ez a
kö​tet ta​nú​sít​ja, lé​nye​gi bi​zony​ta​lan​sá​got tük​röz​nek, ma​kacs ér​tet​len​sé​get és szkep​ti​ciz​must, amely még a
leg​va​dabb spe​ku​lá​ci​ó​it is át​hat​ja. En​nek el​le​né​re az az ol​va​só, aki nyi​tott el​mé​vel kö​ve​ti Dic​ket eb​ben a
me​ta​fi​zi​kai ku​ta​tás​ban, el​nye​ri a maga ju​tal​mát.
Pél​dá​ul a 74-2-3 egyik ele​me egy so​ro​zat „fosz​fén​gra​fi​ka” volt, ezek kö​zött a gö​rög esz​té​ti​ku​sok arany​met​szé​se,
amely ab​ban a kul​tú​rá​ban a tö​ké​le​tes épí​té​sze​ti arányt jel​ké​pez​te, ahogy az a Par​the​non​ban lát​ha​tó.
Dic​ket eb​ben az idő​ben le​nyű​göz​te még a Fi​bo​nac​ci lo​ga​rit​mi​kus so​ro​zat, mely a ti​zen​har​ma​dik szá​za​di
ma​te​ma​ti​kus, Le​on​ar​do Fi​bo​nac​ci után kap​ta a ne​vét, aki a ter​mé​szet​ben elő​for​du​ló gya​ko​ri spi​rál​for​mák
– kagy​lók, le​ve​lek és szik​la​for​mák – szer​ke​ze​ti ana​ló​gi​á​ját írta le vele. Ké​sőb​bi ku​ta​tás az​tán to​vább​vit​te
az ana​ló​gi​át a hur​ri​kán for​gá​sá​ra és a DNS-lánc​ra, va​la​mint a frak​tá​lis ma​te​ma​ti​ká​ba és a szá​mí​tó​gé​pes
kép​al​ko​tás​ba. Dick úgy hit​te, az arany​met​szés és a Fi​bo​nac​ci-so​ro​zat a kulcs, hogy ér​tel​mez​ze
a „fosz​fén​gra​fi​kák” igaz​sá​gát; ez a meg​győ​ző​dés buk​kan fel az Exegé​zis​ben, a Va​lisban, va​la​mint a „Ha
sze​rin​ted ez a vi​lág rossz, nem lát​tad a töb​bit” esszé​ben. A szkep​ti​kus ol​va​só per​sze könnyen os​to​ba​ság​nak
ti​tu​lál​ja.
Ve​gyük azon​ban a fosz​fén​gra​fi​kák ki​ter​jedt ha​tá​sát a sá​má​ni​kus lá​to​má​sok​ban és vi​lág​val​lá​sok​ban,
ahogy azt az ant​ro​po​ló​gus Mi​chael Ri​pin​sky-Na​xon össze​fog​lal​ja:
Va​la​hol az agy és a re​ti​na ideg​há​ló​za​tá​ban jön lét​re egy je​len​ség [fosz-fé​nok], mely bel​ső lá​tást vagy
ví​zi​ó​kat okoz, és amely alap​ja le​het egy ob​jek​tív fi​zi​kai vizs​gá​lat​nak olyan val​lá​sos ví​zi​ó​kat il​le​tő​en,
mint a sá​má​no​ké és a misz​ti​ku​so​ké... Az ide​gi​leg sti​mu​lált fosz​fé​n​ala​kok transz​kul​tu​rá​lis jel​le​gét meg​fi​gyel​ve
Carl G. Jung állt elő el​ső​ként az öt​let​tel, mi​sze​rint egyes ar​che​ti​pi​kus jel​ké​pek ilyen bel​ső min​-