pkd

1941-ben kezd​tem sci-fit ol​vas​ni. Öreg va​gyok.
Csak egyet​len – és nem több – jel​ből ál​la​pít​ha​tó meg pon​to​san, hogy az em​ber öreg​szik. Ezt ak​kor le​het
meg​fi​gyel​ni, ami​kor a meg​je​le​nés​kor fris​sen vá​sá​rolt SF-ma​ga​zi​nok ugyan​olyan sár​ga színt kez​de​nek fel​ven​ni,
mint ami a kü​lön​le​ges​sé​gek​ben uta​zó bol​tok gyűj​tői pél​dá​nya​i​ra jel​lem​ző... ez már a ma​tu​zsá​le​mi
kor jele.
Le​het​sé​ges, hogy Lo​vec​raft az igaz​sá​got lát​ta meg? Hogy az ál​ta​la jel​lem​zett vi​lá​gok és rém​sé​gek,
amik​ről pél​dá​ul a „Char​les Dex​ter Ward ese​té”-ben ír, va​ló​ban lé​tez​nek? Kép​zel​jük csak el, mi​lyen len​ne,
ha egy LSD-dó​zis be​vé​te​le után Sa​lem​ben éb​red​nénk fel. Be​le​őrül​nénk.
A val​lás​nak soha nem sza​bad​na fel​buk​kan​nia a sci-fi​ben, ki​vé​ve ha szo​cio​ló​gi​ai szem​pont mo​ti​vál​ja,
mint Fritz Le​i​ber Gat​her, Dark​ness [„Gyűlj, sö​tét​ség”] című köny​vé​ben. Maga Is​ten mint ka​rak​ter, tönk​re​tesz
egy jó SF-tör​té​ne​tet, és ez az én írá​sa​im​ra ugyan​úgy igaz, mint bár​ki má​sé​ra. Eb​ből a szem​pont​ból te​hát
saj​ná​la​tos té​ve​dés a Pal​mer El​drit​ch-köny​vem is, bár azok az ol​va​sók, akik​ben van va​la​mi​fé​le misz​ti​kus
ér​dek​lő​dés, sze​re​tik. Én nem. Azt kí​vá​nom, bár soha ne ír​tam vol​na meg; túl sok ször​nyű​sé​ges erő kó​szál
ben​ne sza​ba​don. A re​gény ke​let​ke​zé​se​kor kü​lön​fé​le sze​rek ha​tá​sa alatt áll​tam, és ak​kor lát​tam is azo​kat
a ré​mes he​lye​ket, amik​ről ír​tam. Hála az ég​nek, ma már nem. Ag​nus Dei qui tol​lis pec​ca​ta mun​di. [Is​ten
bá​rá​nya, aki el​ve​szi a vi​lág bű​ne​it.]
(Az SF-szer​ző) Av​ram Da​vid​son le​nyű​göz – már​mint em​ber​ként. Egy​szer​re kis​fiú és na​gyon bölcs öreg​em​ber,
a sze​me pe​dig min​dig úgy csil​log, mint​ha egy szám​űzött Tél​apó vol​na. Fe​ke​té​re fes​tett sza​kál​lal.
Aki el tud​ja kép​zel​ni, mi​lyen le​he​tett (az SF-szer​kesz​tő) Tony Bou​cher kis​fi​ú​ként, kap tő​lem ti​zen​öt
cen​tet. Tony nyil​ván min​dig is olyan volt, mint most. Iga​zá​ból azt a fur​csa va​ló​sá​got ne​héz el​kép​zel​ni,
ami​ben Tony Bou​cher még nem lé​te​zett. Ez ter​mé​sze​te​sen kép​te​len​ség. Sze​rin​tem egy Tony Bou​cher min​dig
is élt; ha nem is az, akit mi is​me​rünk, ak​kor va​la​ki más, aki na​gyon ha​son​lít rá.
Ed​dig hu​szon​há​rom re​gényt ír​tam meg és ad​tam el, és egy ki​vé​te​lé​vel mind​egyik ször​nyű. Csak azt nem
tu​dom pon​to​san, me​lyik az az egy.
Ha Bee​tho​ven leg​alább még egy év​vel to​vább él, fej​lő​dő te​het​sé​ge a ne​gye​dik szint​re lé​pett vol​na. Ezt
könnye​dén el tud​juk kép​zel​ni, ha meg​hall​gat​juk az utol​só mű​vét, a ti​zen​har​ma​dik vo​nós​né​gyes al​ter​na​tív
zár​la​tát. De van, amit nem tu​dunk el​kép​zel​ni – mi le​he​tett vol​na be​lő​le, ha meg​éri az öreg​kort? Ha pél​dá​ul
Ver​di​hez vagy Haydn​hoz ha​son​ló​an még a nyolc​va​non túl is kom​po​nált vol​na. LSD ha​tá​sa alatt néha el​kép​ze​lem
Bee​tho​ven he​te​dik vagy nyol​ca​dik al​ko​tói kor​sza​kát: vo​nós​né​gye​se​ket kó​rus​sal és négy szó​lis​tá​val.
Az SF-tör​té​ne​tek kö​zött, ami​ket ed​dig ol​vas​tam, van egy, ami szá​mom​ra min​den más​nál töb​bet je​lent:
Harry Ba​tes Alas, All Think​ing [„Gon​do​lat, jaj ne​ked!”] című no​vel​lá​ja. Ez a szín​vo​na​las sci​en​ce fic​ti​on
al​fá​ja és óme​gá​ja. Jaj neki.
Ti​zen​öt éven át, amely idő alatt ki​zá​ró​lag sci-fit ír​tam, egy​szer sem lát​tam az ügy​nö​kö​met, és még te​le​fo​non
se be​szél​tem vele. Azért ér​de​kel​ne, va​jon mi​lyen em​ber le​het, már ha egy​ál​ta​lán lé​te​zik. Ami​kor
fel​hí​vom, a tit​kár​nő​je min​dig azt mond​ja: „Uram, Mr. Me​re​dith épp nincs benn. Be​szél​ne he​lyet​te Mr. Rib
Frimb​le-lel?” Vagy mond va​la​mi ha​son​ló​an le​he​tet​len ne​vet. Eb​ből ki​in​dul​va leg​kö​ze​lebb nem Mr. Me​re​-