pkd

Bevezető a Dr. Vérdíj-hoz.
(1979, 1985)
Nos, nem vált be a jós​la​tom, ami​kor 1964-ben meg​ír​tam a Dr. Vér​díjat. Az ál​ta​lam elő​re jel​zett ese​mé​nyek
nem kö​vet​kez​tek be; min​den​ki meg fog​ja ér​te​ni, mire gon​do​lok, ha majd ol​vas​sa a re​gényt. Per​sze a
sci-fi írók​nak nem is fel​ada​ta a jós​lás. A mű​faj csak úgy tesz, mint​ha jó​sol​na. Mint a Star Trek ide​gen lé​nyei,
akik mind an​go​lul be​szél​nek. Egy iro​dal​mi kon​ven​ci​ó​ról van szó, sem​mi több​ről.
Szó​ra​koz​ta​tó vi​szont szá​mom​ra lát​ni, hogy pon​to​san mi is az, amit rosszul je​lez​tem elő​re. Az egyik leg​sú​lyo​sabb
bak​lö​vé​sem, hogy to​tá​li​san fél​re​ment az űr​prog​ram jö​vő​jé​re vo​nat​ko​zó jós​la​tom. Ez per​sze
csak azt mu​tat​ja, mi​lyen gyor​san ala​kul a tör​té​ne​lem. A Dr. Vér​díjban egy ame​ri​ka​it örök​re vi​lág kö​rü​li
pá​lyá​ra ál​lí​tot​tam. Ez nyil​ván​va​ló kép​te​len​ség; vagy sok ame​ri​ka​i​ról – na és per​sze orosz​ról – le​het​ne
szó, vagy egy​ről se.
Per​sze a leg​na​gyobb té​ve​dé​sem az volt, hogy meg​jó​sol​tam a vi​lág​vé​gét. 1964-ben ez ott ló​gott a le​ve​gő​ben,
gyak​ran néz​tem is az órá​mat. Em​lék​szem, Ho​race Gold, a Ga​laxy ma​ga​zin szer​kesz​tő​je egy​szer le
is szi​dott, ami​ért a glo​bá​lis pusz​tu​lást a kö​vet​ke​ző hét​re vár​tam. Ez olyan 1954 kö​rül le​he​tett; az 1964-es
könyv​ben már ko​mo​lyab​ban fog​lal​koz​tam a do​log​gal. Hát igen, ak​ko​ri​ban ilyes​mik​től kel​lett fél​ni. Ma​nap​ság
más gond​ja​ink van​nak. Úgy tű​nik, a fő prob​lé​mánk az adónk be​fi​ze​té​se az egy​re csak rom​ló ér​té​kű
dol​lár​ja​ink​kal, vagy hogy ben​zint tölt​sünk a ko​csink​ba – ilyen e vi​lá​gi dol​gok fog​lal​koz​tat​nak. Sem​mi koz​mi​kus
vo​lu​me​nű prob​lé​ma.
Fur​csa​mód a Dr. Vér​díj hő​se​it pont ilyen gon​dok sújt​ják a har​ma​dik vi​lág​há​bo​rú utá​ni vi​lá​guk​ban. A
ko​csi​kat lo​vak húz​zák. A szem​üveg rit​ka kincs. Egy ci​ga​ret​ta​ké​szí​tőt meg​be​csül​nek, bár​mer​re is jár. Óri​á​si
tisz​te​let öve​zi azt, aki meg tud sze​rel​ni va​la​mit. A tár​sa​da​lom vissza​fej​lő​dött, de nem arra a bar​bár
szint​re, amit eset​leg vár​nánk. In​kább amo​lyan fa​lu​si élet​mód​ra ren​dez​ke​dett be. A nagy​vá​ro​sok el​tűn​tek,
he​lyü​kön egy amo​lyan vi​dé​ki kö​zeg jött lét​re, ahol egy​ál​ta​lán nem rossz élni. Hoz​zá​ten​ném, mond​juk, hogy
ez a vi​lág a leg​ke​vés​bé sem ha​son​lít az ál​ta​lunk is​mert he​lyek​re.
Az is igaz, hogy mi még nem ta​pasz​tal​tuk meg a har​ma​dik vi​lág​há​bo​rút.
Vé​le​mé​nyem sze​rint ez egy ki​vé​te​le​sen bi​za​ko​dó re​gény. Nem ál​lít​ja, hogy a kö​vet​ke​ző há​bo​rú ered​mé​nye​ként
ki​hal az em​be​ri faj. A meg​ma​rad​tak él​nek és küz​de​nek, és vol​ta​kép​pen sze​ren​csé​sek az új éle​tük​ben.
Kü​lön ér​de​kes a köz​tük ta​pasz​tal​ha​tó fi​nom stá​tusz​kü​lönb​sé​gek je​len​sé​ge. Ve​gyük pél​dá​ul Hop​py
Har​ring​tont, aki​nek se keze, se lába. A bom​ba be​csa​pó​dá​sa előtt Hop​py az erő​vi​szony​la​tok te​kin​te​té​ben
ab​szo​lút mel​lé​kes fi​gu​ra. Sze​ren​csés, ha egy​ál​ta​lán kap va​la​mi mun​kát. A há​bo​rú utá​ni vi​lág​ban azon​ban
egé​szen más a hely​zet. Hop​py a tit​kos be​vé​te​le​i​nek kö​szön​he​tő​en egy​re ma​ga​sabb​ra lép, míg vé​gül el​jut
odá​ig, hogy ve​szélyt je​lent az em​be​rek szá​má​ra, és nem csak a boly​gó fel​szí​nén; amo​lyan fél​is​ten lesz be​lő​le,
egy iga​zán össze​tett sze​mé​lyi​ség. Ha​gyo​má​nyos ér​te​lem​ben nem iga​zán ne​vez​he​tő go​nosz​nak, nála
in​kább a ha​ta​lom​mal való vissza​élés je​len​sé​gét fi​gyel​het​jük meg: a go​noszt a ha​ta​lom mint olyan te​rem​ti.
Nem Hop​py a go​nosz, ha​nem a ha​ta​lom.
A mű​hol​don Walt Dan​ger​fi​eldből a há​bo​rú utá​ni, szét​esett tár​sa​dal​mat mo​rá​lis pél​da​mu​ta​tás​sal egy​ség​be
ko​vá​cso​ló, erőt adó em​ber​ből olyas​va​la​ki lesz, aki el​ke​se​re​det​ten igény​li a kö​zös​ség se​gít​sé​gét; egy
nap​ról nap​ra gyen​gü​lő sze​méllyé kor​cso​sul. Ő jel​ké​pe​zi az el​szi​ge​te​lő​dést, ami a lent élő em​be​rek egyik
leg​na​gyobb fé​lel​me; az izo​lá​ció, az ere​de​ti vi​lá​gu​kat al​ko​tó tár​gyi kö​zeg és az ér​té​kek el​vesz​té​se ko​moly
fe​nye​ge​tés. Az idő mú​lá​sá​val Walt Dan​ger​fi​eld kény​te​len erőt gyűj​te​ni a Föld fel​szí​nén élők​től ahe​lyett,
hogy adna ne​kik. Az így ke​let​ke​zett vá​ku​um​ba ér​ke​zik te​hát Hop​py Har​ring​ton, aki meg​tes​te​sí​ti a ben​nünk
la​ko​zó ször​nye​te​get: az éhes em​bert. A jel​ző itt nem a táp​lál​ko​zás​sal kap​cso​lat​ban ér​ten​dő, ha​nem a má​-