pkd

Exegézis – szemelvények
1975 körül
Vi​lá​gunk épí​té​sze ide​jött kö​zénk ál​ru​há​ban szol​ga​ként, hogy se​gít​sen min​ket, és dol​goz​zon ér​tünk. Sok​szor
lát​tuk, még​sem is​mer​tük fel: ta​lán azért, mert csú​nya – a szí​ve azon​ban jó. Ta​lán néha, ami​kor kö​zénk
jön, maga is meg​fe​led​ke​zik gyö​ke​re​i​ről, is​te​ni ere​jé​ről, és úgy mun​kál​ko​dik ér​tünk, hogy nincs tisz​tá​ban
va​ló​di ter​mé​sze​té​vel, nem is sej​ti, mire vol​na ké​pes, ha újra em​lé​kez​ni tud​na. Ar​ról nem is szól​va, hogy
ha rá​jön​nénk: ez a nyo​mo​rult, béna fa​zon a mi te​rem​tőnk, igen​csak csa​lód​nánk ben​ne. Meg​vet​nénk és el​uta​sí​ta​nánk
– ép​pen ezért a mi ér​de​künk​ben rej​ti el elő​lünk iga​zi ar​cát, amíg kö​zöt​tünk jár.
Már eb​ből is lát​szik, hogy ta​lán ép​pen az az út​szé​li alak a mi Is​te​nünk, akit dur​ván fél​re​rú​gunk ma​gunk
elől; bár nem pa​nasz​ko​dik, csak az a ré​ges-régi fáj​da​lom, ame​lyet mind​nyá​jan oly jól is​me​rünk, vil​lan
meg a sze​mé​ben. Azt is lá​tom, hogy bár be​le​rú​gunk, még​is el​fo​gad​juk, hogy dol​goz​zon ér​tünk. El​fo​gad​juk
mun​ká​ját, fel​aján​lá​sa​it, se​gít​sé​gét, de rá ma​gá​ra nincs szük​sé​günk, és fél​re​rúg​juk. Igaz, fel​fed​het​né ma​gát,
de az​zal tönk​re​ten​né el​kép​ze​lé​se​in​ket, amely sze​rint ő cso​dá​la​tos. Még​sem néz ki go​nosz​nak, mint a Sá​tán,
egy​sze​rű​en csak sze​rény. Ér​ték​te​len. És bár az épí​tés​hez és az íté​let​hez ha​tal​mas ere​je van, még​sem okos.
Nem va​la​mi ele​ven eszű is​ten, sőt, gyak​ran olyan bam​ba, hogy ész​re sem ve​szi, ami​kor gú​nyol​ják; a csú​fo​lás​nál
jó​val több​re: fi​zi​kai fáj​da​lom​ra van szük​sé​ge, hogy meg​érez​ze a bán​tást.
Ez a csú​nya, meg​ve​tett, ki​gú​nyolt, meg​kín​zott és meg​gyil​kolt is​ten még​is ra​gyog​va tért újra vissza, min​dig
más for​má​ban: a mi Meg​vál​tónk, Jé​zus Krisz​tus (vagy előt​te Ekhna​ton, Zo​ro​asz​ter, Hé​phaisz​tosz stb.).
Ami​kor vissza​tért, olyan​nak lát​tuk, ami​lyen va​ló​já​ban; nem csu​pán an​nak, ami​nek ki​néz. Lát​tuk lé​nyé​nek
su​gár​zá​sát, amely olyan volt, mint a fény. A Fény Is​te​ne ide​lent egy​sze​rű, alá​za​tos tes​tet ölt ma​gá​ra (olyan
le​het ez, mint a szor​gal​mas bo​ga​rak tel​jes át​ala​ku​lá​sa). Egy SF-re​gény: Hé​phaisz​tosz mint VA​LIS.
A Föld olyan, mint az Aja Szó​fia [39] : egy élő szer​ve​zet, amely az Úr temp​lo​má​nak ké​szült, s ami​kor kész
lesz arra, hogy ezt az Urat be​fo​gad​ja, az el is jön majd, hogy ben​ne la​koz​zék. Ő maga a te​rem​tő: az épí​tész.
Mi és a Szent Lé​lek pe​dig a mun​ká​sok, mes​ter​em​be​rek és mű​vé​szek va​gyunk. Az ide​á​lis Lo​gosz, az
ide​á​lis alak, ame​lyet ma​gunk​ra kell öl​te​ni, a Krisz​tus. Ha már egy​szer rá​pil​lan​tot​tunk erre a mo​dell​re,
meg kell pró​bál​nunk meg​al​kot​ni ma​gunk​ban, hogy mire az Épí​tész (Te​rem​tő), a Szent​lé​lek és az Ide​á​lis
alak eggyé lesz​nek, mi ma​gunk is be​épül​jünk ebbe az egy​ség​be. Épí​tész: a múlt. Szent​lé​lek: a je​len. Krisz​tus:
a jövő, amely be​tel​je​sü​lés​re vár. A Szent​lé​lek Őfe​lé ve​zet ben​nün​ket. Az erőt kez​det​től fog​va a Te​rem​tő
adja. De nem​csak az erőt, ha​nem a ha​té​kony​sá​got is, és irányt mu​tat a cél felé.