14.10.2017 Views

pkd

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Drogok, hallucinációk és a valóság keresése<br />

(1964)<br />

Egy va​la​ha volt ár​tat​lan-szép na​pon, még a bo​lon​dos if​jú​ság gond​ta​lan éve​i​ben a ke​zem​be akadt egy<br />

sem​mi kü​lö​nös pszi​chi​át​ri​ai szö​veg​gyűj​te​mény, és ahogy an​nak ide​jén Kan​tot fel​ráz​ták Hume so​rai, úgy<br />

rob​ban​tott ki en​gem is éden​ker​ti ál​mo​do​zá​som​ból en​nek a könyv​nek egy té​te​le: „A pszi​cho​ti​kus nem egy​sze​rű​en<br />

azt hi​szi, hogy négy szár​nyas kék egér​két lát a fa​lon fel​fe​lé ara​szol​ni, a pszi​cho​ti​kus tény​le​ge​sen<br />

lát​ja őket. A hal​lu​ci​ná​ció va​ló​já​ban nem az agy​ban ke​let​ke​zik; az agy ugyan​úgy fo​gad​ja, mint a töb​bi, ‘va​ló​ban’<br />

ér​zé​kelt in​gert, és a be​teg ugyan​olyan kö​vet​ke​ze​te​sen re​a​gál a va​ló​ság szá​má​ra tö​ké​le​te​sen pon​tos<br />

ér​zé​ke​lé​sé​re, mint mi az ál​ta​lunk ér​zé​kelt in​ge​rek​re. Az a ki​je​len​tés min​den​eset​re, hogy csak ‘azt hi​szi,<br />

hogy lát​ja’, a pszi​chó​zis je​len​sé​gé​nek to​tá​lis fél​re​ér​té​sét je​len​ti.”<br />

A hosszú, ne​héz évek so​rán az​óta is ezen a té​zi​sen rá​gód​tam, míg a gyógy​szer​ipar, a pszi​chi​á​te​rek és<br />

egyéb nyug​ha​tat​lan és ké​tes hírű sze​mé​lyek el​mé​lyül​ten dol​goz​tak a té​mán, a fen​ti ál​lí​tást bi​zo​nyos​ság​ként<br />

ke​zel​ve, így ma már az, amit pszi​chi​át​ri​ai in​téz​mény​rend​szer​ként is​me​rünk, alig ha​son​lít a szá​zad​elő<br />

arany​ko​rá​ra, ami​kor két, egy​más​tól jól el​ha​tá​rol​ha​tó ka​te​gó​ri​á​ba le​he​tett so​rol​ni a men​tá​li​san za​vart pá​ci​en​se​ket:<br />

vagy őrül​tek vol​tak, ami azt je​len​tet​te, hogy be​teg​sé​gük mi​att kép​te​le​nek be​il​lesz​ked​ni a tár​sa​da​lom​ba,<br />

és al​kal​mat​la​nok az olyan hét​köz​na​pi cse​le​ke​de​tek​re is, mint le​mos​ni a ko​csit, ki​fi​zet​ni a szám​lá​kat,<br />

de még arra is, hogy egy szá​raz mar​ti​ni mel​lett részt ve​gye​nek egy kel​le​mes tár​sal​gás​ban... vagy ne​u​ro​ti​ku​sok<br />

vol​tak, akik​nek van elég a süt​ni​va​ló​ja, hogy ma​guk kér​je​nek or​vo​si se​gít​sé​get, még​hoz​zá csu​pán<br />

az olyan „hisz​té​ri​ás” pa​na​szok mi​att, mint a gyöt​rő kény​szer, hogy em​ber​tár​sa​ik ci​pő​fű​ző​jét suttyom​ban ki​ol​doz​zák<br />

vagy rend​re meg​szá​mol​ják az ott​ho​na/iro​dá​ja előtt egy nap alatt el​haj​tó tri​cik​lis kis​srá​co​kat,<br />

vagy „ne​u​ro​ti​kus za​va​rok” mi​att, me​lyek gyö​ke​re a „re​a​li​tás-szi​tu​á​ci​ó​ban” ér​zett túl​zott szo​ron​gás, s me​lyek<br />

eset​leg bi​zarr fó​bi​ák​ban nyil​vá​nul​nak meg, pél​dá​ul hogy ro​bot​ra​ké​ta lan​dol az At​lan​ti-óce​án he​lyett a<br />

va​sár​na​pi ker​ti par​ti kel​lős kö​ze​pén, mi​kor még a hús fé​lig nyer​sen füs​tö​lög a gril​len. Kap​cso​la​tot a két<br />

cso​port, vagy​is az „őrül​tek” – akik​nek in​té​zet​ben volt/lett vol​na a he​lye – és a „ne​u​ro​ti​kus” vagy „hisz​té​ri​ás”<br />

egyé​nek kö​zött még csak nem is fel​té​te​lez​tek, hi​szen utób​bi​ak​nál bő​ven ele​gen​dő ke​ze​lés​nek bi​zo​nyult<br />

a heti egy óra sza​bad asszo​ci​á​ci​ós sze​ánsz; az a meg​győ​ző​dés, hogy az őrül​tek (vagy​is, ahogy ma<br />

mon​da​nánk, pszi​cho​ti​ku​sok) be​teg​sé​ge fi​zio​ló​gi​ai, nem pe​dig pszi​cho​gén ere​de​tű, a ne​u​ro​ti​ku​sok vi​szont a<br />

gyer​mek​kor​ban át​élt va​la​mi​lyen tra​u​ma​ti​kus ese​mény mi​att érez​nek ter​mé​szet​el​le​nes fé​lel​me​ket, va​ló​já​ban<br />

olyan erő​sen tar​tot​ta ma​gát, hogy Fre​ud kez​det​ben ép​pen azt a di​ag​nosz​ti​kai rend​szert akar​ta ki​dol​goz​ni,<br />

mellyel az or​vos meg​ha​tá​roz​hat​ta, hogy az adott pá​ci​ens a fen​ti két ka​te​gó​ria me​lyi​ké​be esik. Ha<br />

pszi​cho​ti​kus​nak bi​zo​nyult, ak​kor a mély​lé​lek​tan, a pszi​cho​ana​lí​zis nem volt hasz​nál​ha​tó; ha ne​u​ro​ti​kus​nak,<br />

ak​kor csu​pán fel kel​lett tár​ni és a nap​fény​re hoz​ni a tu​dat​alat​ti​ban meg​la​pu​ló, rég el​fe​le​dett, tra​u​ma​ti​zá​ló<br />

sze​xu​á​lis él​ményt, és a kény​sze​rek és fó​bi​ák huss, köd​dé is vál​nak.<br />

Ez nem is hang​zott rosszul, míg csak fel nem buk​kant Jung, és be nem bi​zo​nyí​tot​ta, hogy:<br />

1) in​té​zet​be zárt, to​tál pszi​cho​ti​kus be​te​gek is ugyan​olyan gyor​san re​a​gál​nak a pszi​cho​te​rá​pi​á​ra, fel​té​ve,<br />

hogy a pszi​cho​ti​kus sa​ját nyel​vét meg​ér​tet​ték, azaz a kom​mu​ni​ká​ció le​he​tő​vé vált; és<br />

2) sok am​bu​lán​san ke​zelt „ne​u​ro​ti​kus”, aki ké​pes a mun​ká​ja el​vég​zé​sé​re, gye​re​ke​ket ne​vel, min​den reg​gel<br />

ren​de​sen fo​gat mos és a töb​bi, va​ló​já​ban nem az ún. „int​ro​ver​tált ne​u​ro​ti​ku​sok” ka​te​gó​ri​á​já​ba tar​to​zik,<br />

ha​nem az élet​hosszig tar​tó pszi​chó​zis – ne​ve​ze​te​sen ski​zof​ré​nia – első fá​zi​sá​ban jár. Ők vi​szont<br />

bár​ki más​nál rosszab​bul re​a​gál​tak a pszi​cho​ana​lí​zis​re.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!